Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bp. 383. §. III. 2. b) p., 383. §. utol. el. bek. és 384. §. 4. p. 167 törvény szerint kizártnak tekintendő felebbezést visszautasítani kellett. (1905. jun. 23. 1208. sz.) Bp. 383. §. III. 2. b) p. A sértett képviselőjét önálló fölebbezési jog nem illeti meg. 403. C.: Minthogy a Bp. 383. §. értelmében sértett képviselőjét ugy mint a vádlott védőjét önálló felebbezési jog meg nem illeti; minthogy a törvényben kizárt felebbezést a Bp. 389. §-a értelmében már a kir. tsz.-nek vissza kellett volna utasítani, de nem tette, ezt a 401. §. 3. pontja értelmében a kir. ítélőtábla pótolta. (1905. máj. 24. 999.) 383. §. utol. el. bek. Ha a közvádló felebbezését visszavonja, a pmagánvádló ennek közlésétől számitott 8 napon belül felebbezéssel élhet. 404. C.: A sértett fél a törvényszék felmentő ítélete ellen a Bp. 383. §-ának utol. el. bekezdése szerint abban az esetben élhet feleb­bezéssel, ha a vádló nem felebbezett, minthogy a törvényszéknek felmentő ítélete ellen ennek kihirdetésekor az ügyész, mint vádló által bejelentett felebbezést a főügyész visszavonta, e visszavonás folytán pedig a sértett félnek felebbezési joga feléledt és a sértett felek, mihelyt a törvényszéknek végzéséből a közvádló felebbezésé­nek visszavonásáról értesültek, jogok érvényesítése czéljából a tör­vényszék által meghatározott 8-dik napon, mint törvényes határidő­ben, a felmentő ítélet ellen felebbezésüket benyújtották: ez a feleb­bezés érdemleges eljárás alapjául elfogadandó volt annál inkább, mert az a körülmény, hogy a sértett felek képvi­selője a törvényszék ítéletét annak kihirdeté­sekor tudomásul vette, nem azonos az ítéletben való kifejezett megnyugvássál, s ilyen nyilatkozat a sértett felek részről nem tétetett, az ítélet kihirdetésekor a sértett felek a felebbezéssel élő közvádlóval szemben a felebbezési jogot törvénynél fogva nem is gyakorolhatták, sőt ennek netáni bejelen­tése esetén felebbezésük visszautasittatott volna. A tábla tehát — arra való figyelemmel is, hogy a Bp. szerint megengedett perorvoslat használása és bejelentése a Bp. 52. §-a ér­telmében a vád képviseletének átvételét foglalja magában, a sértett felek felebbezését perrendellenesen utasította vissza, a helyett, hogy azt érdemlegesen elbírálta volna. (1905. szept. 13. 7278. sz.) Bp. 384. §. 4. p. A tartalékos tiszt katonai szolgálati ideje alatt vivott párbaj miatt a szolgálati idő letelte után a polgári bíróság által vonatik felelős­ségre. 405. C.: Te kintve, h. gr. F. A. a párviadal idején mint tartalékos liszt téliesített fegyvergyakorlatot, de saját kérelmére már a katonai kötelékből elbocsátva van: tekintve, hogy az 1889: VI. t.-cz. 62. §-a értelmében az a tartalékos katona, a ki tényleges katonai szolgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom