Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. 13 sem a megválasztatás az illetőnek akaratától, —- hogy t. i. a kijelölésre jelentkezett-e vagy sem, függővé nem tehető. — A törvény 71. és 77. §-ainak egybevetéséből következik, hogy a birói állásnál a hármas kijelölés csupán a jelentkezők elégtelensége miatt nem mellőzhető, hanem ha három jelentkező nincsen, vagy ha a jelentkezők közül három egyén alapos ok miatt ki nem jelölhető, akkor a jelölteknek a törvényben megkívánt hármas száma olyan alkalmas egyénekkel is kiegészítendő, a kik különben a kijelölésre nem jelentkeztek. Első sorban azonban az alkalmas jelentkezők jelölendők ki. 33^3/!905. K. szám.) 33. §-hoz. 25. Olyan esetben, a mikor csupán a volt úrbéres és zsellérgazdák tulajdonában levő földbirtok tartozékát tevő vadászati jog bérjövedelméről van szó és a mikor a birtokosok e csoportja által külön fedezendő szükséglet is van: akkor a vadászati jog bérjövedelme elsősorban erre a szükségletre fordítandó. (Közigazgatási bíróság 1568/1905. szám.) 34. §-hoz. 26. Budapest székesfővárosánál követett jogszokás értelmében az átírási dij esedékessége a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30 nap elteltétől kezdődőleg számítandó, s ugyancsak a székesfőváros által követett jogszokás szerint az esedékesség napjánál később történő fizetés után kamatszámításnak van helye. (Közigazgatási bíróság 829/1905. K. szám.) 27. A székesfővárosi engedelmi dij az átiratási dij mellett különleges tartozást képezvén, az átírási dij törlése nem vonja maga után az engedelmi dij törlését is. (Közigazgatási bíróság 4573/1904. K. szám.) 28. A helyi érdekű vasutakat a pálya czéljaira szükséges földterületek átruházása után megillető kincstári illetékmentesség a városi átiratási dijra is kiterjed. (Közigazgatási bíróság 4088/1904.) 29. A mennyiben a családfő a községi adótól törvény szerint mentes, mentesnek kell lennie arra az í. osztályú kereseti adóra nézve is, a melyet családtagjai után fizet. (Közigazgatási biróság 2919/1905. K. szám.) 30. Azok a felekezeti néptanítók, kik egyszersmind kántorok is, kántori jövedelmük után tartoznak községi pótadót fizetni, a mennyiben kimutatható, hogy összjavadalmukból mennyi esik a kántori s mennyi a tanítói fizetésre. Tanítói illetmény azonban nem lehetvén kisebb 300 frt == 600 K-nál, a kántortanító összilletményéből 600 K feltétlenül mentes a községi pótadó alól. (Közigazgatási biróság 5188/1904. K. szám.)