Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

154 Bp. 157. §. és 187. §. kintendő-e, ezúttal mellőzendő volt, mert a jelen esetben sértett államvasuti hivatalnok indítványt tett a vádlott megbüntetése iránt, mely nyilatkozatában a felhatalmazás ténye is benfoglaltatván, az ítélet mindenesetre törvényszerű vád alapján hozatott meg. (L. 22. sz. teljes ülési döntvényt.) (1905. aug. 31. 7695. sz.) Bp. 157- §• Az ismeretlen tartózkodás miatt elrendelt vizsgálati fogság vádlott kézrekerülte után fen nem tartható, ha a letartóztatásra egyéb ok fen nem forog. 382. A v.-ra vonatkozólag a nagybecskereki törvényszék 1904. évi február hó 29-én hozott nyomozólevéllel ismeretlen tartózkodása miatt vizsgálati fogságot rendelt el, mely az 1904. november hó 28-án hozott végzés szerint a kézrekerült vádlottnak a vizsgáló biró által kihirdettetvén, jogerőre emelkedett s egyidejűleg kimondatott, hogy a vizsgálati fogság, a főtárgyalásig, 1904. deczember 9-én hozott végzéssel pedig, hogy az ügy jogerős befejeztéig fentartatik. C.: A közvédőnek a táblánál 1905. január 19-én tartott felebviteli főtárgyaláson a bizonyítás kiegészítése végetti elnapolás után, vádlott vizsgálati fogságának megszüntetése és szabadlábra helyezése végett előterjesztett kérelme tárgyában hozott elutasító végzés ellen bejelentett felfolyamodása folytán azon végzés a Bp. 378. §-a 3. bekezdése alapján felülvizsgálat alá vétetvén, az megváltoztatandó volt, mert a törvényszék nyomozólevele szerint vádlott ismeretlen tartózkodása miatt köröztetett és rendeltetett el vádlott ellen a vizsgálati fogság; a vádlott kézrekerülte következtében ezen ok megszűnvén, a Bp. 157. §-a értelmében a vizsgálati fogság megszüntetése és vádlott szabadlábra helyezése elrendelendő volt, mivel a Bp. 148., 141. §§-aiban a vizsgálati fogság fentartása iránt meghatározott esetek egyike sem állapitható meg. (1905. január 31. 822. szám.) Bp. 187. §. A bűnvádi eljárás során lefoglalt tárgyak iránti intézkedés az eljárás megszüntetése után, ha azokra többen támasztanak igényt. „A további eljáráshoz már nem szükséges" (187. §.) és az eljárás megszüntetése után letétben maradt (488. §.) bűnjelek közötti különbség. 383. Özv. R. J.-né elhalálozván, hagyatékából S. I. 384 K. készpénzt és 280 K értékű betéti könyv.-két elvett. Emiatt S. I. ellen bűnvádi eljárás indittatott, s ennek folyamán tőle az emiitett értékek lefoglaltatván, ezek mint bűnjelek letétbe helyeztettek. A kir. ügyész azonban a vizsgálat befejezése után elejtette a vádat, s minthogy azt az elhunyt örököse — R. J. sem vette át: a v.-biró megszüntette az eljárást, a nélkül, hogy az emiitett értékek iránt intézkedett volna. A hagyaték tárgyalásakor ez értékek is özv. R. J.-né hagyatékához csatoltattak és R. J.-nek, mint örökösnek bíróilag átadattak; mely