Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bp. 221. §. 155 intézkedés ellen S. I. sem tett kifogást, mert ő csupán a temetési költség megtérítését kérte. E közben K. M. nötartás czimén végre­hajtást eszközölt ki R. }. ellen, s ennek folyamán a bünjelkép letét­ben őrzött emiitett értékeket bíróilag letiltotta. A dolog ily állásában S. I. az ellene indított bünv .elj. meg­szüntetése után azt a kérést intézte a büntető bírósághoz, hogy a tőle lefoglalt 384 K készpénz és 280 K értékű betéti könyvecske neki adassék ki, — K. M. pedig u. e. értékekre, mint a melyek az ő köve­telése fejében letiltattak, szintén bejelentette igényét. De igényt támasztott azokra R. J. is, mint özv. R. J.-né örököse. A pécsi tsz. mint btő.-biróság a Bp. 187. §-ának harmadik és ötödik bek.-ére alapította végzését, a melylyel R. J.-t perre utasította S I. ellen, ki­től a bűnjelek lefoglaltattak. E végzés ellen azonban K. M. felfolya­modással élt. Pécsi T.: A kir. ítélőtábla K. M., férj. R. J.-né felfolyamo­dásának helyt ad, és az elsőbiróság végzését megváltoztatva, a bűn­jelképp birói letétben kezelt 384 K készpénz és 280 K értékű betét­könyv iránti igényével R. J. ellen S. L-t utasítja perre, elrendeli egy­úttal, hogy a mennyiben S. I. a pert 30 nap alatt meg nem indítaná, a fenti készpénz és betétkönyv, mint R. J. tulajdona, tekintettel a K. M. által R. J. ellen foganatosított végrehajtás folyamán, 1903. okt. hó 30-án 1532. szám alatt történt birói letiltásra, további illeté­kes intézkedés czéljából a pécsi kir. járásbírósághoz fog áttétetni. A kir. ítélőtábla tekintettel arra, hogy a jelen esetben nem a további eljáráshoz már nem szükséges tárgyak iránt intézkedő 187. hanem a Bp. 4S8. §-a az irányadó, a mely szerint, ha a büntető biróság meggyőződik arról, hogy a terhelttől lefoglalt dolog a sér­tett tulajdona, elrendeli, hogy az a sértettnek adassék vissza; tekin­tettel arra, hogy a jelen esetben a bűnjelként ugyan S. J.-tól lefog­lalt értékek tekintetében az kétségtelen, hogy azok, mint özv. R. J.-né hagyatékát képezők, R. J. egyedüli és kizárólagos örökösnek bíróilag átadattak, tehát ennek tulajdonát képezik; tekintettel arra hogy S. J. a nevezett örökhagyó hagyatéki vagyonára csakis a te­metési költségek iránt emelt igényt, melylyel már is perre lett uta­sítva: a kir. törvényszék végzésének megváltoztatásával a kevesebb joggal fellépett S. j.-t kellett igényeinek érvényesítésével a polgári per útjára utasítani, és egyúttal elrendelni, hogy a mennyiben a per meg nem indíttatnék: a jelzett értékek, a K. M. által folyamatba tett végrehajtási eljárás befejezhetése végett a pécsi kir. járásbíró­sághoz tétessenek át. (1905. jan. 17. 2216. sz.) Bp. 221. §. 14 éves tanúnak 14. éve betöltése előtt tapasztalt tényekre való meg­esketése. 384. C.: Minth. a Bp. 221. §-ának 2. pontja csak azon tanút zárja el az eskütől, ki a kihallgatásakor nem több 14 évesnél; minthogy a védő által felhozott azon érvelést, hogy a törvény értelme az volna, hogy a 14 éves koron alul tapasztalt dolgoknak eskü alatti

Next

/
Oldalképek
Tartalom