Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btk. 414. §. 129 időben nem irattá alá egy tanár által és nehogy a félévet veszítse, a dékáni hivatalnál annak utólagos aláírását kérte, azt adván elő, hogy a bemutatott orvosi bizonyítvány szerint a rendes időben beteg volt és ezért leczkekönyvét nem írathatta alá. Az aláírás elrendelése előtt azonban kitűnt, hogy a bemutatott orvosi bizonyítvány hamis. C.: Vádlott, ki azon idő alatt, mig deczember hó közepétől január 21-ig B.-Gyarmaton ugyan orvosi kezelés alatt állott, de nem szenvedett oly súlyos bajban, mely miatt utaznia nem lehetett volna, az 1904. évi január folyamán a végett, hogy egészségi állapotára vonatkozólag a budapesti kir. m. tud. egyetem jog és államtudományi karának dékáni hivatalát tévedésbe ejtse, tudva hamis orvosi bizonyítványt használt, e tényekből kiviláglik az, hogy vádlott a hamis orvosi bizonyítványt betegsége súlyossága tekintetében egészségi állapotára vonatkozólag tévedésbe ejtés czéljából használta fel, minélfogva v. cselekménve büntetendő cselekmény (Btk. 410. §.) tényálladékát megállapítják. Minthogy az is megállapittatott, hogy vádlott a hamis orvosi bizonyítványt a dékáni hivatalba benyújtotta, tehát felhasználta, s a védelem részéről felhozott azon ítéleti megállapítás, hogy vádlott a hamis orvosi bizonyítványt arra ,,akarta" felhasználni, hogy fegyelmi hatóságát egészségi állapota iránt tévedésbe ejtse, a vádlott czélzatának megjelölésére vonatkozik; ennek t. i. a czélzatnak megvalósulása pedig a Btk. 410. §-ában meghatározott vétségnek nem alkateleme. (1905. február 7. 1114. sz.) 414. §. Ténymegállapítás bukás esetén. 323. C.: A T. a csődvagyon cselekvő állapotát, ugy a beszerzési árakat, mint a becsértéket alapul véve, megállapította ugyan: a szenvedő állapot meghatározásánál azonban egyes kifogásolt követeléseket azért vette figyelembe, mivel azok fenn nem állása sem a főtárgyalás adataiból, sem a v. által vezetett 2 drb. üzleti könyvből meg nem állapitható; holott a tábla által elrendelt kiegészítő eljárás eredménye szerint a bejelentett követelésekből csak egy rész lett elismerve, illetve folyósítva, s ennek alapján a védelem azt vitatja, hogy a vagyonbukás tényálladékának meghatározásánál az alaptalanul bejelentett követelések figyelembe nem vehetők, a cselekvő állapot meghatározásánál pedig az áruk beszerzési árát kell alapul venni s igy ebben az esetben a cselekvő állapot a szenvedőt túlhaladván, a vagyonbukás büntethetőségének a vagyon hiányában nyilvánuló alapfeltétele hiányzik. Ennek a jogkérdésnek alapos megbiráláshoz szükséges tehát annak a körülménynek megállapítása, vájjon a bejelentett követelésekből a csődeljárás folyamán mennyi vétetett valótlannak ? A cselekvő állapot megállapításánál figyelmen kívül hagyta továbbá a tábla, hogy annak egyik tételeként künlévő követelés szerepelvén, mennyi ebből a behajthatlan, mire tehető tehát ennek a tételnek esetleg vagyonhiány megállapítását eredményezhető része? stb. Grill-féle Döntvénytár. XII. 9