Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

130 Btk. 416. §. Ezeket a körülményeket a már foganatosított kiegészítő eljárás eddigi, és a csődiratok betekintésével, valamint a tömeggondnok meghallgatásával kipótlandó eredménye nyomán, a védelem által vitatott jogkérdés tisztába hozatala, illetve a büntető törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása végett állapitsa meg a tábla és hozzon az eredménynek megfelelő uj határozatot. (1905. márczius 29. 2982. sz.) Egyes hitelezők kielégítése. Bűnsegéd ez esetben. 324. V. E. G. üzletét a csőd megnyitása előtt két hónappal H. F. vádlottra átruházta, kikötvén, hogy a vevő a 8000 kor. vételárból a szerződésben megnevezett szabadkai hitelezőit elégitse ki s a vételár fenmaradó 551 kor. 34 fillérnyi részét neki fizesse ki, minek folytán H. F. három hitelezőt ki is elégitett. C.: E. G. vádlottnak az a tette, hogy üzletének eladása alkalmával a vételár lefizetésére kikötött feltétel értelmében H. F. által a szabadkai hitelezők közül három hitelező követelését kifizette s ekként e hitelezőket a többi hitelező megkárosítására irányuló czélzattal kedvezményben részesítette, a Btk. 414. §-ának 3. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettének összes alkotóelemeit kimeríti. Ugyanazon bűncselekményben H. F. vádlott a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint mint bűnsegéd vált bűnössé, mert tudomása volt arról, hogy E. G. ellen ugyanazon időben végrehajtások vezettettek és tudta E. G.-nak fizetésképtelenségét is, valamint azt is, hogy E. G. -nak a három hitelezőn felül még más hitelezői is vannak. Ezekből okszerűen következik, hogy H. F. E. G.-nak kárositási szándékát ismerte, bűnös cselekményét előzetes egyetértéssel szándékosan előmozdította s így vele szemben a Btk. 414. §-ának 3. pontja alá eső csalárd bukásban való bünsegédi bünrészesség tényálladéka helyesen állapíttatott meg. (1905. jun. 8. 5577.) 416. §. A bűnös bukás tettese akkor is a czég tulajdonosa lehet, ha az üzletvezető önállóan vezette az üzletet. Az utóbbi vétkes bukás esetében is csak bűnsegéd gyanánt büntethető. 325. Az alsófoku bíróságok a C. ítéletében körülirt tényállás mellett a bukott czég két tulajdonosát fölmentették, ellenben az üzletvezetőt a vétkes bukás tettese gyanánt ítélték el. A főügyész a fölmentés miatt a Bp. 385. §. I. a) az üzletvezetőség cselekményének téves minősítése miatt e §. 1. b) pontja alapján használt semmiségi panaszt. C.: A bűnvádi uton megtorolható vagyonbukás alanya törvény szerint az a közadós, aki ellen csőd rendeltetett el, s minthogy a kir. T. megállapítása szerint a csőd R. testvérek bejegyzett czég ellen rendeltetett el, a mely czégnek tulajdonosai pedig R. K. és R. T. vádlottak, kik mint a czég tagjai a kereskedelmi törvény által a kereskedőkre nézve meghatározott kötelességek teljesítésének elmulasztása miatt csőd esetén büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Minthogy pedig a kir. tábla a bukott czég üzletének terjedelmére való tekintet-