Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bík. 401. §. 125 Yolt följegyezve. Vádlott S. J.-né 10,030 K.-ról szóló hamis váltót készített ifj. D. F.-né nevére, — erre a Szt.-Endrei takarékpénztártól 10,000 K kölcsönt eszközölt ki, s e kölcsönt az ifj. D. F.-né nevén álló ingatlanon, miután erről a H. I. javára följegyzett elidegenitési és terhelési tilalmat egy általa, K. I. segítségével készített hamis törlési nyilatkozattal kitöröltette, zálogjogilag bekebeleztette. A Bpesti T. mint felebbviteli bíróság S. J.-né terhére 2 rendbeli közokirathamisitást (Btk. 400. §. 2-ik bek.), és egy rendbeli magánokirathamisítást (403. §.) állapított meg. E büntettek miatt a kir. Tábla a Btk. 96. és 99. §§. alkalmazásával összbüntetéskép 3 évi fegyházat szabott ki. K. I. vádlottat a kir. T. a terhelési tilalom törlése miatt megállapított közokirathamisitás tettese gyanánt ítélte el. C.: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A kir. tábla által valónak elfogadott tényekből a kir. itélő tábla S. J.-né vádlottra vonatkozóan helyesen vonta le azokat a jogi következtetéseket, hogy a H. J. javára feljegyzett terhelési és elidegenítési tilalom telekkönyvi törlésével, a 10,000 korona kölcsön zálogjogi bekebelezésével, a hamis váltó kiállításával és felhasználásával elkövetett cselekmények mindenike külön önálló büntetendő cselekményt képez. Helyesen vonta le pedig ezeket a jogi következtetéseket a kir. itélő tábla azért, mert habár S. J.-né vádlott az elidegenitési és terhelési tilalom feljegyzése kitörlésének és a 10,000 korona zálogjogi bekebelezésének a kieszközlését abból a czélból követte el, hogy a 10,000 korona kölcsönt megszerezze, mégis a czélzatnak ez a magában álló kapcsolata, a mennyiben a törvény azt külön nem rendeli, ezeket a külön álló büntetendő cselekményeket egybe nem olvasztja, nem pedig annál kevésbé, mert a cselekményekkel három különálló jog sértetett meg. A kir. itélő tábla K. J. vádlottnak az elidegenitési és terhelési tilalom kitörlésénél kifejezett közreműködését helyesen minősítette a Btk. 70. §. alapján tettesi cselekedetnek, mert a valónak elfogadott tények szerint K. J. vádlott a H. J. nevére kiállított hamis törlési engedély készítésében és annak a telekkönyvi hatóságnál való benyújtásában szándékosan közreműködött. (1905. febr. 21. 1546. sz.) 401. §. A magánokirathamisitás egyik tényálladéki eleme a jogsérelem lehetősége. 314. V. a P. I. és B. M. aláírásával ellátott, egyébként teljesen kitöltetlen váltóürlapot adott át a pénzintézet segédkönyvelőjének, a kinek ama figyelmeztetésére, hogy az átadott váltóürlapon az elfogadói aláírás hiányzik, M. B. S.-ral E. I. nevét, annak tudta és beleegyezése nélkül, a váltóürlapra aláíratta, a pénzintézet igazgatósága azonban, mert az utóbbi aláírás hamis voltára rájött, a kölcsönre vonatkozó ajánlatot tárgyalás alá sem bocsátotta. C.: Minthogy a benyújtott váltóürlapon a kötelezettség tárgyát képező pénzösszeg kitéve nem volt, de sőt arra vonatkozóan a kölcsönt felvenni szándékolt B.-né vádlott maga sem nyilatkozott