Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

120 Btk. 386. §. házta oly időben, mikor ellene egyik hitelezője javára már marasztaló Ítélet hozatott és biztosítási végrehajtás rendeltetett el. Marosvásárhelyi T.: E cselekmény a Btk. 386. §. tényálladékét megállapítja. Teljesen közömbös a különben bizonyítottnak elfogadható azon tény, hogy vádlott az eladásból nyert pénzt legnagyobb részben más hitelezőinek a kielégítésére fordította, mert tény az, hogy vádlott ama hitelezője elől, kinek biztosítási végrehajtási joga már megnyílt, s ki e jogát már igénybe is vette, a biztosítási, végrehajtási és illetve annak idején kielégítésre is szolgáló alapot elvonta. Úgyszintén teljesen közömbös az is, hogy vádlott jogtalan vagyoni haszonra irányuló czélzattal vagy a nélkül cselekedett, és hogy a károsítás tényleg bekövetkezett-e vagy nem, miután a vádbeli cselekmény súlypontja a csupán a megkárositási szándékból elkövetett végrehajtási alapnak sértett előli elvonásán fekszik. Nyilvánvaló tehát, hogy vádlott a Btk. 386. §-ában irt büntettet valósággal elkövette. Ámde bűntett a Btk. 390. §-a értelmében csakis a sértett indítványára, tehát magáninditványra üldözhető. Tény az, hogy sértett a megkísérelt ingósági biztosítási végrehajtás sikertelenségéről a képviselője kezéhez 1902. július 30-án kézbesített végzés által, az ingatlanra vonatkozó biztosítási végrehajtás sikertelenségéről pedig a képviselője kezéhez 1903. május 23-án kézbesített tlkvi megtagadó végzés által oly időben értesült, mely értesülés napjától, az 1903. ápril 29-én iktatott bűnvádi feljelentés beadása napjáig, az előirt 3 hónapnál több idő telt el. E tekintetben teljesen közömbös az, hogy sértettnek, illetve képviselőjének a Curia felülvizsgálati bíróságnak a vádlott felülvizsgálati kérését elutasító végzése csakis 1903. márczius 9-én lett kézbesítve, és így arról, hogy valósággal károsodva van, csak azon a napon értesült, mert á vádbeli bűntett tényálladékához nem tartozván a kár valóságos bekövetkezése, a felülvizsgálatot elutasító végzésnek és illetve kézbesítésének, a végrehajtási alapnak megtörtént elvonására vonatkozó tudomással összefüggésben nem áll, arra befolyása nincsen és nem is lehet. Fenforgó esetben tehát sértett magáninditványa elkésett. (1904. jul. 5. 1173.) C.: A semmiségi panaszok elutasitandók voltak. (1905. febr. 22. 1575. szám.) A 386. §. tényálladéka ki van zárva, ha a cselekmény folytán a hitelező nem károsodhatik. 304. A védelem azt a sérelmet panaszolja, h. a vád alapjául szolgáló tettben a Btk. 386. §-ába ütköző csalás tényálladéka megállapittatott a nélkül, hogy abban károsításra irányzott szándék foglaltatnék és abból a sértettre, miután az ingatlan tul volt terhelve, kár báramolhatott volna. C.: Minthogy az ítéletekben nem foglaltatik annak megállapítása, vájjon a panaszolt elidegenítéskor az ennek tárgyát képező ingatlan a telekkönyvi kivonat B) 3. alatt kitüntetett vételárnál többet ért vagy sem? a C) 1. alatti tehertétel fennállott-e és minő mérvben? ehhez képest nem tudható, hogy a sértett javára már folyamat-