Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
Btk. 368., 375- és 376. §§• 115 nyezte. Sértettek az engedmény folytán egy ideig az engedményesnek törlesztettek, később tévedésből az engedményező vádlottnak fizettek, ki a részleteket magának megtartotta. C: Minthogy hibás felfogásból származik az a cselekmény, melyből kifolyólag teljesítettek fizetést sértettek a vádlottnak, hogy azzal a köztük és vádlott közt létrejött adásvételi ügyletből származó tartozásaikat törlesztik ; s minthogy cselekményüknek ez az elérni akart eredménye nem következett be, mert ama tartozásaik, mint követelések, nem a vádlottat, hanem ennek engedménye folytán a kolozsvári takarékpénztár- és népbank részvénytársaságot illették s vádlott a neki fizetett összegeket magának jogtalanul megtartotta: minthogy továbbá a hibás felfogásból kiinduló az a cscklemény, mely a kiindulásnak hibás volta miatt nem azt eredményezi, a mit a cselekvő elérni akart, tévedés: ezek szerint a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a vádlott által jogtalanul eltulajdonított összegek tévedésből kerültek birtokába, s hogy ennélfogva fenforog a Btk. 367. §. tényálladéka. (1905. jan. 18. 518.) 368. §. A lakásbérlőnek eladása végett átadott dolog önhatalmú visszavétele, habár arra a bérbeadó törvényes zálogjogot érvényesített, nem büntetendő. 293. C.: Minthogy a v. az Írógépet azért hozta S. O. lakásbérlőhöz, mert ettől levelet kapott, hogy arra vevője van s e szerint az irógép csakis a vevő részére való átszolgáltatás végett került S. O. birlalatába, az ilyen csak is átmenetileg a bérlő hatalmi körébe került idegen tárgyakra pedig a bérbeadó törvényes zálogjogra nem teijed ki: ennélfogva az irógép S. O. házbértartozása miatt a béradó által visszatartható nem volt. A vádlott terhére megállapított az a tett tehát, hogy saját írógépét önhatalmúlag elvitte, sem a Btk. 368. §-ába ütköző vétség ismerteit ki nem meriti, sem a Btk. más valamely rendelkezésébe nem ütközik. (1905. febr. 9. 1185.) 375. és 376. §§. Valótlan követelés érvényesítésére a csalás utján megszerzett dolog biztosítása végett. 294. T. G. v. a H. és Sch. sértett czégtől, ennek vagyoni megkárosítása czéljából, ravasz fondorlattal történt tévedésbe ejtésével megszerzett gépnek, mint jogtalan vagyoni haszonnak biztosítására, Cz. J. és B. J. vádlottakat arra vette rá, hogy előbbi 2250 K, utóbbi pedig 2050 K koholt követelés alapján kieszközölt bírói végrehajtással, a T. G. által csalás büntette utján megszerzett gépet lefoglaltassák és elárvereztessék azon czélból, hogy T. G. a gépnek ellenérték nélkül használatában maradjon. Az alsófoku bíróságok eme tényekből azt a jogi következtetést vonták le, hogy vádlottak cselekménye a btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitás bűncselekményét képezi azért, mert vádlottak