Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

n6 Btk. 379- §• szándékosan működtek közre arra nézve, hogy a végrehajtási jegyzőkönyvbe mint közokiratba az a valótlan körülmény vezettetett be, a mely szerint őket az összeirt ingókra vonatkozóan zálogjog illeti meg, a mi pedig őket valójában meg nem illette azért, mert annak alapját képező követelés valótlan volt. C.: Minthogy az alsófoku bíróságok ama tényt fogadták el valónak, hogy Cz. J. és B. J. vádlottak a nélkül, hogy a T. G, vádlott által véghezvitt csalás bűntettének elkövetése előtt a nevezett tettessel az iránt megegyeztek volna, a csalás bűntettéből származó előny biztosítására abból a czélból működtek közre, hogy T. G.-nak vagyoni hasznot szerezzenek, Cz. J. és B. J. vádlottak eme cselekménye a btk. 375. §-ába ütköző és 376. §. szerint minősülő bűnpártolás vétségének tényálladékát képezi, mig T. G.-nak érintett cselekménye önálló külön bűncselekményt nem képez, hanem az, mint az általa elkövetett csalás büntette utján elért jogtalan vagyoni haszonnak biztosítására irányuló tevékenység a csalás egyik mozzanatát képezvén, abba beleolvad. Ezeknél fogva T. G. vádlott terhére a btk. 400. §-a alapján vádba vett cselekmény bűncselekményt nem képez; Cz. J. és B. J. vádlottakra vonatkozóan -pedig a büntető törvénynek megfelelő rendelkezése tévesen alkalmaztatott ama kérdésben, hogy ezen vádlottak cselekményét a büntető törvénykön)'vnek melyik rendelkezése szerint kell minősíteni; mihez képest a megsemmisítés indokolt. (1905. jun. 8. 5640. sz.) 379- §• Hamis mértékkel elkövetett csalás. 295. V. az általa 15. S.-tól megvett buza lemázsálásánál olyan sulykörtét használt, melynek alja egy ujjnyi vastagságban ólommal meg van nagyobbítva, a mely rész színre a suly többi részével csaknem azonos. Ezáltal B. S.-nak 6 K 48 fillér kárt okozott, mely öszszeget sértettnek csak azután fizette meg, midőn ez a sulykörtét a mértékről felvette és kijelentette, hogy azt a rendőrségre viszi. C.: Minthogy a súlymérték eme észrevehetetlen meghamisítása és annak használata alkalmas tényezők a ravasz fondorlat fenforgásának megállapítására és a megtévesztésre; s minthogy az okozott kárt a törvényszék megállapította, a vád tárgyául szolgáló cselekmény pedig az által, hogy az árkülönbözetet vádlott csak a hamis súlymérték használatának megállapítása után fizette meg, befejeztetett, következéskép a törvényszék bevégzett csalás tényálladékát helyesen állapította meg. (1905. febr. 1. 945. sz.) Nincs ravasz fondorlat, midőn a zab kevert minőségét bárki első megtekintésre felismerhette. 2g6. A vád álláspontja szerint csalás büntette azért forog fenn, mert v. a főmagánvádlónak eladott mintegy 400 métermázsa tiszta zab közé azon czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, rostaalját, polyvát és szemetet kevertetett, a mely ravasz