Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 75 csak a kereset beadása után. Mindezeknél fogva a felebbezési bíróság ítéletének II. rendű alperessel szemben rendelkező részét meg kellett változtatni és II. rendű alperest felperes még fennálló- követelésének és írásban kikötött kamatának stb. (904. máj. 14. G. 801/903.). Több hitelező és több adós viszonya. Kezesség. 5. Követelések és tartozások átszállása. 21096. Curia: Panaszolja ;alp., hogy a felebbezési bíróság Engedmény. anyagi jogszabályt sért, a mikor a felp.-i követelésbe beszámítani kért ellenköveteléseket be nem számithatóknak jelentette ki, holott jogszabály az, hogy az alperes ellenkövetelése erejéig a kereseti követeléssel szemben beszámítási kifogással élhet- Alperesnek az ellenkövetelések be nem számithatóságára vonatkozó panasza alaposnak mutatkozik- Ugyanis a felebbezési bíróság tényállása szerint- alperes beszámítani kívánta: 1- Azt a 627 K-t, amelyet alperes a FJ—fel közösen alapított «Szeged és Vidéke» czimü hírlapba beolvadt «Közvélen ény^ czimü lap biztositékának nyújtásáért G- J- helyett az általános óvadékbank részvénytársaságnak hátralékos kamat ezimén kifizetni kényszerült és amelyet az óvadékbank az X- alatti okirat szerint 1902 június 24-én alperesre engedményezett- 2. Azt a 475 K-t, amelyet alperes a közösen alapított «Szeged és Vidéke» czimü lap biztositékának megszerzése körül költségként kiadni kényszerült, holott G- J- az alperes állítása szerint az iránt vállalt felelősséget, hogy a «Közvélemény» czimü lap biztositéka a ^Szeged és Vidéke» czimü lap részére is biztosítékul fog szolgálni, az óvadékbank azonban a biztosítékot ez utóbbi laptól elvonta- A felebbezési bíróság a G- J- helyett a lap biztositékának kamatja fejében fizetett 627 K ellenkövetelés beszámítása iránti kifogásnak egyedül abból a felfogásból kiindulva nem adott helyet, mivel tényállásként azt állapította meg, hogy alperes ezt az összeget az óvadékbanknak 1902- június 24-én és tehát a kereseti követelés engedményezése után fizette ki és így az alperes követelése G- J- ellenében az engedményezés után keletkezett- Ez a jogi felfogás azonban a feníorgó esetben téves Ha ugyanis tényállásként megállapítható az, hogy G- X az alperessel létesített jogügyletek megkötésekor arról biztosította az alperest, hogy a megszüntetett «Közvélemény» czimü napilap biztositéka a közössé tett «Szeged és Vidéke» czimü napilap biztosítékául fog szolgálni, és ha a lapbiztositékot nyújtott óvadékbank a biztosítékot azért vonta meg, mert G- J- az alperessel kötött jogügylete]; létesítése előtt az óvadékbanknak kamattal volt hátralékban, akkor ez a kamatfizetési kötelezettsége márf a jogügyletek megkötése idejében is fenállott s az a körülmény, hogy alperes a lap megjelenhetése érdekében ezt a kamattartozást G- J- helyett csak &?• engedményezés után volt kénytelen megfizetni és hogy az engedményezés előtt már fenállott ez a kamatkövetelés G- J-fel szemben az alperes részéről csak annak kifizetése és reá átengedni ényezések&r vált érvényesithetővé, jogilag nem gátolhatja annak az engedményessel szemben való beszámítását, mivel a társasági szerződésekből az egyik tagot a másik társtag ellen megillető egyes követelések nem engedményezhetők oly joghatálylyal, hogy az engedményezőnek a másik társtag irányában fenáüó ugyanabból a szerződésből eredő kötelezettségei az engedményessel szemben ellenvetne-