Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

56 KÖTELMI JOG. Szerződés. 21063. Z o m b o r i törvényszék: Felperes keresetében 7'örvé/jyAö/d-elöadja, hogy alperes törvényhatóság megbízta S. E. alispánt, hogy sag felelős- a megyei községek részére fertőtlenítő gőzgépeket szerezzen be. faía Tköz- Miután ezen gépeket nevezett községek át nem vették, őket a törségek részérevényszéknél perelték, de el lettek keresetükkel utasítva azért, mert eszközölt/^^-Bács-Bodrogmegye megbízásából a gépeket a megyei alispán renrendeléscrt. (lelte meg s igy a törvényhatóság felelős; kéri azért alperes törvényhatóságot az együttesen 8440 koronát tevő kereseti tőke stb. megfizetésére kötelezni. A beszerzett iratokból megállapíttatik, hogy a belügyminisztérium meghagyására Bács-Bodrogmegye törvényhatósága hatalmazta fel a megye alispánját, hogy a kereseti gépeket a nevezett községek részére beszerezze, minthogy pedig akként a megrendelést az alispán utján az alperes törvényhatóság eszközölte, miután a gépeket a n e vle z e 11 községek á tv enni megtagadták, felperesnek a vételárért a megrendelt gépek fejében alperes törvényhatóság tartozik felelőséggel (903. ápr. 1. 1799.). — Szegedi tábla: Hhagyja. A csatolt közigazgatási iratokkal bizonyítva van, hogy Bács-Bodrogmegye alispánja a vármegye törvényhatósági bizottságának határozata alapján hivatalból .rendelte meg a kérdésben forgó gőzf értő 11 e n i t ő gépeket ama községek r é s i é r e, a melyek ezeknek |a gépeknek a beszerzését a megyei hatóság utasítása daczára megtagadták és igy a keresetben felsorolt hat község részére is. A keresethez 1., 3. és 5. alatt csatolt megrendeléseknek és a közigazgatási iratoknak tartalmából, de a felperes előadásából is nyilvánvaló ugyan, hogy a gépeket a megyei alispán a községek részére rendelte meg, oly adatok azonban nem forognak fenn, a melyek annak a megállapítására szolgálhatnának jogszerű alapul, hogy a megrendelés és ennek az eladó részvénytársaság részéről való elfogadása által a gépekre nézve a vételi ügylet nem az alperes törvényhatóság közt és a részvénytársaság közt, hanem csupán az illető községek és a részvénytársaság közt jött létre. Ellenkezőleg' a per összes adatai alapján és nevezetesen abból a körülményből, hogy az illető községek a számukra megrendelt és részükre a társaság által tényleg meg is küldött gépek átvételét abból az okból, mert ők azokat meg nem rendelték, megtagadták és hogy ennek daczára is a megyei hatóság a részvénytársaság jelentése folytán az illető községeket a gépek átvételére utasította, azt kellett megállapítani, hogy az alispán által történt megrendelés következtében a vételi jogügylet a részvénytársaság és az alperes közt jött létre, annál is inkább, mert az alperes- maga sem állította, hogy az illető hat község az eladó részvénytársaság irányában a vételárra nézve fizetési kötelezettséget vállalt, vagy hogy a társaság a megrendelés értelmében csak akkor volt volna jogosítva a gépeket a községek részére szállítani, hogyha azok vele szemben a vételárra nézve fizetési kötelezettséget vállaltak és jelesül részére kötelezvényeket állítottak ki. Az alperesnek az 1886: XXI. t.-cz. 5. §-ára alapított az a védekezése, hogy közte és a társaság közt a szóban forgó gépekre nézve kormányhatósági jóváhagyás nélkül jogérvényes vételi ügylet létre sem jöhetett, sulylyal nem bír azért, mert eltekintve attól, hogy a miniszteri jóváhagyás kérdése a felperes követelésének jogossága tekintetében közömbös, a gépek megrendelése a belügyminiszter rendelete követkéz-