Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

42 i CSŐDTÖRVÉNY. (881: XVII. 25659. Budapestitábla: Annak, hogy a osődtörv. 87. §. 2t "cz- bekezdésében meghatározott körülmények között, az ott körülirt eskü 87 §. letételére panaszlott köteleztessék, nem előfeltétele az, hogy panaszos Csödnyitási a csődeljárás költségeinek előlegezésére megelőzően sikertelenül feleljárás költ- hivassék, mely felhivásnak különben is csak akkor van helye, ha a csőseSe- döt kérő az eljárási költség viselésére önként késznek nyilatkozik s ott, ahol a körülmények olyanok, hogy csődeljárás utján sem volna a hitelezők kielégítésére szolgáló valamely vagyon előállítható, minthogy ilyen esetben a csődeljárás merőben czéltalan volna, a kérdéses felhívás tárgyában intézkedés egyáltalán nem is tehető; és mert oly esetben, amikor a csődkérvény csak a panaszlott vagyontalansága miatt nem vezethetett sikerre, panaszos a tárgyalás költségében még- akkor sem marasztalható, ha panaszlott költségeit a tárgyalás során fel is számítja s abban a panaszosnak elmarasztalását kéri, ilyen felszámítással és kérelemmel azonban a panaszlott a tárgyalás alkalmával nem is élt (902. nov. 11. 3266.). 100. §. 25660. Budapesti tábla: Az 1881:XVII. t.-cz. 100._§-a Végrehajtási értelmében a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a kezelési é-s zartaive^rendelkezési jog a tömeggondnokot már a törvénynél fogva megilleti; ingatlan keze-ez ^j^i £s tekintettel arra, hogy a csődtömeg leltároztatik s tömeggondnok kezelése alá leltár mellett adatik át, annálfogva annak, hogy a csődtömeghez tartozó ingatlan végrehajtási zár alatt álló haszonélvezetének kezelésébe csődtömeggondnok külön zárgondnoki minőségben is bevezettessék, helye nincs. Hasonlóképen nincs helye annak az intézkedésnek sem, hogy tömeggondnok a telekkönyvi hatósághoz negyedévenkint számadás beadására és a kezéhez befolyandó bérjövedelmeknek a telekkönyvi hatóságnál való birói letétbe helyezésére köteleztessék, mert a hivatkozott törvényczikk 161. és 164. §-ai értelmében tömeggondnok minden egyes ingatlan felett félévenkint külön számadást tartozik a csődbírósághoz, illetve, ha az ingatlan más bíróság dologi hatósághoz tartozik, ez utóbbihoz beadni, mely számadás felett a jelzálogos hitelezők észrevételeiket előterjeszthetik, s igy eme számadási kötelezettség a csődnyitást megelőzőleg a csődtömeghez tartozó ingatlan haszonélvezetére külön kielégítési jogot szerzett hitelezők érdekeinek megóvása szempontjából teljesen elegendő és arra, hogy tömeggondnok még más hatósághoz külön számadást is nyújtson be, semmi szükség nincs; mert végül azt, hogy a tömeghez, tartozó pénzek birói letétbe helyeztessenek-e? az 1881. évi XVII. t.-cz. 154. §-a értelmében a csődbiztos, illetve a választmány meghallgatása után az utóbbi határozza meg, s amennyiben a pénzek birói letétbe helyezése határoztatik el, azok természetszerűleg a csődbíróságnál és nem a telekkönyvi hatóságnál helyezendők letétbe (902. decz. 5. 8805.). 100. §. 25661. Pécsi tábla: A tábla a 'tsz. Ítéletét indokainál fogva Tömeggond- és még azért is helybenhagyja, mart R. L-né a büntetőperben esküt nok joga <?/~tett arra, hogy az ellene folyamatba tett csődügyben az alperes lfrerí 7T" által bejelentett 420 forintos, azaz 840 koronás követelés alapját SSraképezö 420 forintos váltón lévő H- E- féri- R- L-né aláirás nem az övé. — Curia: Helybenhagyja. Mert az a körülmény, hogy a csődtömeggondnok a felszámolási tárgyalás alkalmával az alperes által bejelentett váltókövetelést valódinak elismerte, nem szolgál akadályul arra nézve, hogy miután az illetékes büntető biróság azt a váltónyilatkozatot, a melynek alapján a követelés bejelentve és elismerve lett, jog-