Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 425 erős ítélettel hamisnak nyilvánította, a nyilván té- 1881: XVII. vesén fennállónak elismert azon követelést utó- t,"cz* lag valótlannak kimondatni és annak a felosztási ltO. §• tervből való törlését per utján ne követelhesse, s Tömeggondmert a csődtörvény 100. §-a értelmében a csődtömeghez tartozó"0^ •/^Ö-T;5_ vagyon tekintetében képviseleti jog a csődtömeggondnokot illeti, ^atdlykétséget nem szenved, hogy felperes, a tömeggondnok a tömeg ^^-falanitására. gyoni érdekét érintő jelen per indítására is jogosult volt (904. márcz. 8. 82-904.). 25662. Budapesti tábla: Elsőrendű alp. a S. E. T. 185. §. Csödvagyon a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a megszerzése felebbezési bíróság Ítélete meghozatalánál figyelmen kivül hagyta Per utJana csődtörvény 115. §-án alapuló adt a jogszabályt, hogy a csődleltárba a közadós által nem birtokolt dolgok közül csak azok vehetők fel, melyekre a hitelezőt zálog-, vagy megtartási jog illeti, s a melyek a közadós tulajdonaiként a hitelező által elismertetnek, a felperes birtokában levő takarékpénztári betétkönyv azonban a közadós tulajdonát nem képezvén, ilyennek nem tekinthető. Alperesnek ez a panasza alaptalan; mert felperes tömeggondnok jelen perrel az alperes birtokában levő oly vagyonértéknek a csődtömegbe való bevonását czélozza, a mely ai csődtömegtől jogellenesen vonatott el; már pedig a c s őd töme ggondn oknak rabból a kötelességéből, hogy a csődtömeg részére megszerezze mindazt a vagyont, a m;ely ahhoz tartozik, folyik az a joga is, hogy a bukottat jogosan megillető azokat a dolgokat, a melyeik a bukott birtokában nincsenek és e miatt a tömeghez nem leltározhatok, szükség esetében keresettel is a csődtömegnek megszerezze (901. decz. 6. I. G. 203.). 25663. Curia: Tekintve, hogy a csődtörvény 112. §-a rendel- 112. §. kezéséből nyilvánvaló, hogy a csődeljárásban a leltározásra kiküldött Leltározó közkir. közjegyző a leltározásnál a csődbiztos helyett jár el; eljárása jegyző ellen tehát a csődbiztos eljárásával azonosnak tekintendő és tekintve, hogy előterjesztés. a csődtörvény 81. §-a szerint a csődbiztosnak rendelkezései ellen az érdekeltek előterjesztéssel élhetnek, mely felett a csődbíróság határoz, a csődbíróságnak ezen határozata ellen azonban, minden további jogorvoslat kizárásával, csak a másodbirósághoz van felfolyamodásnak helye: a H. B. részéről beadott felfolyamodás hivatalból visszautasittatik és a törvény által kizárt felebbvitel költsége felfolyamodó ügyvéd részére saját fele irányában sem állapittatik meg. (903. szept, 16. 1307.) 25664. Budapesti tábla: Aze. b. végzésének felfolyamo- Közjegyző dással megtámadott azt a rendelkezését, mely szerint az elsőbiróság a leltározási kir. közjegyző által irásdij fejében felszámított 38 kor. 80 fill.-nek, vala- dija. mint a jegyzőkönyvvezető és tanuként alkalmazott K. L- által felszámitot't 104 kor. napidíjnak a csődtömeg terhére kért megállapítását megtagadta, helybenhagyja; mert a kir. közjegyzőnek, mint birói megbízottnak csődtömeg leltározásáért az 1880. évi LI. tcz. 2K. §-a szerint, az ebben a törvényszakaszban meghatározott munkadíjon kivül csak a^ ugyanezen törvény 19. és 20- §-ok eseteiben jár esetleg vitelbér és napidíj; de az ugyanezen törvény 16. §-a alapján közjegyzői okiratoknak tisztázásáért és az ezekről készített másolatokért járó irásdij csődleltározásánál a leltár eredeti példányának kiállítása fejében külön fel nem számitkató; a leltár másolatának elkészítéséért felszámított dij pedig a fennforgó esetben megállapittatott, továbbá, mert az