Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
298 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedel-s á t is, mivel e jutalék nélkül elesnék egy részétől ift7s ocxívii a z 0 n illetKlénynek» melyet a felmondási idő alatt Í-cz élvezett volna. Minthogy pedig az elsőbiróság Ítéletében meg" állapított és a felebbezési bíróság ítélete szerint e részben nem válto/ t l'kk 1 z0^ tényállásból kitünőleg az alperes beismerte, hogy felperes jutaalkalmazott ^a havonként 120 koronát tett ki, a felebbezési bíróság anyagi seaéd. jogszabályt sértett, midőn felperest a jutalék fejében hat hétre követelt és számszerűleg nem kifogásolt 180 korona tőke és kamata iránti követelésével elutasította. Ehhez képest a tábla az alperes minden irányban alaptalan csatlakozási kérelmének elutasítása mellett, felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adott, a felebbezési bíróság ítéletének elutasító részét megváltoztatta és az alperest még 180 korona tőke, ennek a kereset beadásától követelt kamata és a S. E. 204., 168. §. alapján a sikeres felülvizsgálat költségének fizetésére kötelezte (904. febr. 9. II. G. 135.). Budapesti tábla: Hhagyja indokainál fogva és azért, mert az óvadék, melyet felperes az A. a. szolgálati szerződés megkötésekor alperesnek átadott s a melyet keresetében tőle visszakövetel, e szerződés utolsó bekezdése szerint alperes biztositékául szolgál nemcsak a felperes kezére bízott áruk elsikkasztása, hanem a felperes által okozható minden egyéb, tehát a szolgálati viszonyból eredő más természetű károsítások esetére is, felperesnek kereseti igénye tehát akkor is a szolgálati viszonyból származik,* ha a kezére bízott áruk tekintetében közte és alperes között bizományi jogviszony jött volna létre (902. okt. 31. 8242.). 57. §• 21494. Kereskedelmi és váltótörvényszék: Felp. A felmondási^QYQ^^ AZ A) a. másolatban csatolt okiratra alapította. Az A) a. ökre ^ro -/'"irat szerint felperes havi fizetéssel és jutalékkal volt alperesnél alkales' mázva ügyletek szerzésére. Felperes ebben a minőségében a szerződésben körülii t értékpapírokat adta át alperesnek biztosítékul. Felperes keresetében az értékpapírok visszaadását követelte, tehát az alkalmazotti viszonyból eredő követelést érvényesített. Alperes illetékességi kifogásával szemben felperes azt vitatta, hogy ő nemcsak alkalmazottnak, hanem bizományosnak is tekintendő, és hogy az értékpapírok visszaadását a bizományosi viszonyból folyólag követeli. Felperesnek ez az álláspontja alaptalan. Nem érinti ugyanis felperes alkalmazotti minőségét az a körülmény, hogy felperes az A) alatti okirat szerint árukat kapott alperestől az ügyfeleknek leendő eladás végett, mert az árukat, kifejezetten alkalmazotti tevékenységének kifejtése czéljából kapta, mert e szerint az áruk átvétele és az ügyfeleknek való eladása felperes alkalmazotti tevékenységéhez tartozott és mert az a körülmény, hogy az áruk az A. a. okiratban «bizományba» adott áruknak neveztetnek, a felek közti szolgálati viszony minőségén nem változtat. Minthogy pedig az 1884 : XVII. tcz. 176. §-a érteiméber. a főnök és alkalmazottja közti vita eldöntése első sorban az iparhatóság elé tartozik, minthogy felperes követelése a fentiek szerint a szolgálati viszonyból folyó követelésnek tekintendő stb. (902. szept. 24. 3196.). 21495. C u r i a: Alp. beismerte, hogy felp. a csödnyitásig a közadós czég üzletében mint az iparhatóságnál bejelentett üzletvezető tényleg működött. A czégjegyzék-kivonatból pedig kitűnik, hogy a bukott czég mint betéti társaság és felperes mint annak czégvezetője a czégjegyzékbe bejegyeztetett. Azt vitatta ugyan alperes, hogy ez a bejegyzés csak színleges, hogy a bukott czég üzlete tényleg a felperes tulajdona volt és felperes neje csak színleg szerepelt mint
