Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 297 21493. Budapesti tábla: Alp.-nek a válasziratban előtér- Kereskedeljesztett az az érvelésej hogy a 600 kor. tőkéből és kamatából álló mi törvény, kereseti követelésnek a felebbezési eljárásban 300 korona tőkére és'875:XXXVI!. kamatára történt leszállitása következtében felülvizsgálatnak helye nincs, téves, mert a per tárgya értékének jogorvoslat használhatása 55- § szempontjából való megállapításánál az az összeg irányadó, mely ^zjutalékkal alillető perben előterjesztett kérelem alapján az elsőbiroság Ítéletének kalmazott seképezte tárgyát, a kereseti követelésnek leszállitása tehát a felülvizs- &e ' gálát megengedhetőségére nézve befolyással csak akkor bir, ha a leszállítás az elsobirósági ítélet meghozatala előtt történt, a felebbezési eljárás folyamán bekövetkezett keresetszállitás azonban a kiemelt irányban befolyással nem bir. Xem alapos az alperesnek a csatlakozási kérelem alapjául szolgáló az a vitatása sem, hogy felperes szolgálati kötelességét szegte meg, midőn a hozzá intézett felhívás ellenére az üzletben meg nem jelent, mert a felebbezési bíróság által megállapított, az alperes-által meg nem támadott s ekként a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint felperes a miatt, mert alperes kocsis teendők végzésére akarta őt szorítani, már 1902. évi szeptember 1-én kilépett a szolgálatból és az alperes csak ezután, 1902. évi szeptember 6-án hivta fel őt szolgálata teljesítésére, ebből a tényállásból pedig, annak tekintetbe vételével, hogy felperes a felebbezési bíróság ítéletének alperes által e részben meg nem támadott jogi döntése szerint jogosan lépett ki felmondás nélkül alperes szolgálatából, önként következik, hogy felperes a szolgálati szerződésnek alperes hibájából történt megszűnése után már nem volt köteles alperes felhívására szolgálatot teljesíteni. Alaptalan alperesnek az az érvelése is, hogy felperes nem volt kereskedősegéd, hanem helyi ügynök s igy felmondási ideje nem hat, hanem csak két hét, mert a felebbezési bíróság ítéletében megállapított nem vitás tényállás szerint a havi fizetés és a közvetített eladások utáni jutalék kikötése mellett alkalmazott felperes teendője az volt, hogy alperes vajüzlete részére vevőket szerzett és az áruknak a vevők részére való átadását teljesítette, ily szolgálati hatáskör mellett pedig felperes, mint a kereskedelmi üzlet viteléhez szükséges cselekmények teljesítésével megbízott és a kereskedelmi törvény 60. §. alá nem tartozó áJlandó kereskedői alkalmazott helyi ügynöki minőségben is kétségtelenül kereskedősegéd volt, a kit a 6 heti felmondási idő törvény szerint megillet. Ellenben alapos a felperesnek arra irányuló felülvizsgálati kérelme, hogy részére a hat hétre eső fizetésen felül az ugyanezen időre számított 180 korona jutalék is megítéltessék; mert a főnök annak a segédjének, a ki a szolgálatból törvényes ok miatt felmondás nélkül kilép, az ipar törvénynek a szolgálatból törvényes okból kilépett segédre is alkalmazandó 97. §-a szerint azon bért vagy egyéb illetményt, melyet a felmondási határidő alatt élvezett volna, kiadni tartozik; az a segéd tehát, a ki állandó fizetés mellett vevők szerzésével van megbízva és a záltala közvetített eladások után fizetésének kiegészítéséül szerződésileg kikötött jutalékot is kap, a felmondási időre joggal követelheti nemcsak fizetésének, hanem a fizetés természetével biró ós annak kiegészítő részét képező jutalékának kiadá-