Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

2 96 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedei- tárnok és ellenőr egy évi működés után véglegesítetik és súlyos i^^xxxvíimulasztas esetén kártérítésre való igény nélkül elbocsátható, nem l875j_* korlátozza az alperes betegsegélyző pénztár igazgatóságát abban, '" o hogy a szolgálati viszonyt felmondás utján megszüntethesse. MintR t 7 ^0gy Pe^S a felebbezési bíróság tényállása szerint a felperesek és zöpénztár a'l az a^Pereg közt létező szolgálati viszonyra nézve más szerződési felkalmazoUia ^e^ ^enn nem forogtak, mint azok, amelyek az alperes pénztár ' alapr és ügyviteli szabályaiban, valamint a felperesek megválasztására vonatkozó igazgatósági határozatban foglaltatnak, stb. (902. decz. 16. G. 372.). Segédszemély- 21489 Curia: Kereskedői személyzet alatt mindazok a szezet meghatá-mólyek értendők, a kik valamely kereskedőhöz, mint főnökhöz szolgálati rozása. viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva, kereskedelmi tevékenységüket annak szentelik; már pedig felp. alp.-t utazói minőségben felfogadta akként, hogy alperes tartozott teljesen és kizárólag felperes üzlete javára ügyködni és működni, ekként felperes részére megrendeléseket gyűjteni, vagyis kereskedelmi természetű tevékenységet teljesíteni és szorosan felperes utasításához alkalmazkodni, egyúttal kiköttetett, hogy ez a szerződési viszony kölcsönösen felbontható hat havi felmondás alapján; ezzel tehát alperesnek megfelelő alárendeltsége1 és a viszony állandósága is igazolva van és alperes szolgálati minőségén az, hogy járandósága nem állandó, vagy visszatérő időszakokban esedékes összegben, hanem a teljesitett egyes megrendelési gyűjtések után esetről-esetre javára szolgáló dijban (provisio) állapíttatott meg, nem változtat (lásd: a magyar kir. miniszteri tanácsnak, a bíróságok és közigazgatási hatóságok között felmerült illetékességi összeütközési ügyekben 19466/951., 39596/901. és 18732/903. számok alatti határozatait) (904. márcz. 30. H. 5.). Varrónő. 21490. Keresk. és v tsz ék: Az a nő, aki a kereskedő női ruha elárusító üzletében mint tüzőnő és igazitónő alkalmaztatott és kinek feladatában áll a vevőkön eszközölt felpróbálás alkalmával észlelt kisebb javításokat az üzletnél levő műhelyben elvégezni, ha nem is volt munkakönyve, mint olyan, aki kereskedő nyilt üzletében árunak elárusitása körül kereskedelmi tevékenységet fejt ki, kereskedősegédnek tekintendő (904. márcz. 8. E. 432/903.). Fodrászsegéd. 21491. Keresk. és v tsz ék: A fodrászüzlet folytatása nem kereskedelmi üzlet, hanem iparűzés fogalma alá esik, következőleg a fodrász-segéd sem minősíthető kereskedő, hanem iparossegédnek (903. okt. 27. E. 298.). 21492, Curia: Kereskedői /segédszemélyzet alatt mindazok a személyek értendők, akik valamely kereskedőhöz, amilyennek a kereskedelmi törvény 4. §-a értelmében felperes is tekintendő, mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva, kereskedelmi tevékenységüket annak szentelik. — Felperes alperest utazói minőségben felfogadta akként, hogy alperes tartozott teljesen és kizárólag felperes üzlete javára ügyködni és működni, felperes részére megrendeléseket gyűjteni , és szorosan felperes utasításához alkalmazkodni. Egyúttal kiköttetett, hogy ez a szerződési viszony kölcsönösen felbontható 6 havi felmondás alapján; alperes szolgálati minőségén az, hogy járandósága nem állandó vagy visszatérő időszakokban esedékes összegben, hanem a teljesített egyes megrendelési gyűjtések után esetről-esutre javára szolgáló dijban (provisio) állapíttatott meg, nem változtat (904. márcz. 30. H. 5.).