Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

294 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedel- vezetőénél, azáltal, hogy a czégvezető a czégnek a társasági kép(^L*Svv?X; viselővel együttes jegyzésére köteleztetett, előbbinek hatásköre korl875:XXXVII,látozottnak egyáltalán nem tekinthető stb. (903. febr 17. 227.). •"c^ 21485. Bpesti keresk. és váltó tszék: Folyamodó kér ?' , f relme nem teljesíthető; mert a czégvezetőnak a keresk. törvény 38. korlátozása §~ál:}an meghatározott hatásköre a 39. §. rendelkezésénél fogva nem ' korlátozható egyes üzleti telepre, hanem egy és ugyanazon czég alatt folytatott több kereskedelmi telep számára csak az összes telepekre kiterjedő jogkörrel rendelhető czégvezető (904. május 20. 102912/903.). — Bpesti tábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja, indokai alapján és a felfolyamodásban felhozottakra való tekintettel még azért, mert a kereskedelmi 'törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint, a mint nem korIá t o z h' a t ó a czég vezető jogköre bi z o n y o s ügyletekre, va^gy ha az üzletnek több ága van, egyes ily ágakra, vvagy bizonyos időre, ugy ha a főnöknek ugyanazon czég ailatt több telepe van, nem korlátozható az az egyes telepekre sem (904. jun. 7. 1316.). 43. §. 21486. Curia: A korlátlan hatáskörrel megbízott keresk. rnegKcreskedelmi\i2í\la\ma.zotx egymagával ezzel a meghatalmazással jogilag nem tetncghatalma- kinthető meghatalmazottnak arra, hogy a megbízó tényleges vagyoni zott. igényéről minden ellenérték nélkül lemondjon, minthogy ez a kereskedelmi ügyletek különleges természetével ellenkezik (903. márcz. 17. I. G. 598/902.). Igazgató fize- 21487. Pozsonyi tábla: A íelpl. a kereset tartalma szerint tésének meg-6000 korona évi fizetéssel igazgatói minőségben nyert alkalmazást ítélésére ül. az alperes részvénytársaságnál. Az alperes nem tagadta azt, hogy hatóság. a felperesnek 6000 koronát tett ki évi fizetése, ellenben tagadásba vette, mintha a felperes igazgató lett volna. Tekintve azonban, hogy az NB. 2. alatt becsatolt levelek tanúsága szerint az alperes maga is igazgatónak czimezte felperest; tekintve továbbá, miszerint abból a körülményből, hogy a felperes nem volt az alperes részvénytársaságnak az igazgatósági tagja, ami a 2'J. alatti czégjegyzéki kivonattal igazoltatott, egyáltalán nem következik, hogy ugyanő az alperes részvénytársaság gyárának üzemét igazgatói minőségben nem vezethette volna; tekintve végre, hogy valamely gyárnak az igazgatója állásából folyóan fóntosabb teendőket teljesit s hivatásának gyakorlásában Önállóan rendelkezik, amire mutat a felperest illetőleg az is, hogy fizetése a kereset szerint nem havi részletekben, hanem1 egy egész évre és pedig jelentékeny összegben lett megállapítva, kétségtelen, hogy a felperes az alperesnél viselt állásának fontosságánál fogva nem tartozik azok közé a segédek közé, akikre az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazást nyerhet. Ezek szerint a felperes helyesen indítván meg keresetét a rendes bíróság előtt, az alperes részéről emelt illetékességi kifogást a neheztelt elsőbiiósági végzések megváltoztatásával el kellett vetni s az elsőbiróságet további eljárásra utasítani. — Curia: Helybenhagyja. (903. ápr. 1. 322.) Betegsegély- 21488. Curia: Alp.-nek az! a perigátló kifogása, hogy a polgári zőpénztár ű/-pert az 1884 : XVII. t.-cz.-ben foglalt ipartörvény 141. és 146. §-aiban kalmazottja. szabályozott iparhatóság előtti eljárásnak kell megelőznie, és az a kérelme, hogy emez előzetes iparhatóság előtti eljárás hiánya miatt a megtámadott Ítélet a sommás eljárási törvény 27. §-ának 1. pontja, tovjábbá annak 166. §-a és 185. §-a b) pontja alapján feloldassák, s a polgári peres eljárás megszüntessék, alaptalannak találtatott. Az