Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
TELEKKÖNYVI RENDTARTÁS jogi perek telekkönyvi feljegyzés tárgyát nem ké- Telekkönyvi pezhetik: nyilvánvaló, hogy az a per, a mely mint alap- rendtartasper nem képezheti feljegyzés tárgyát, most mint 104. §. ujitott per sem jegyezhető fel. Az a körülmény, Logy ha Újított per a pert ujitó fél megnyeri, ennek alapján visszvégrehajtásnak és ennekMjegyzésének következtében telekkönyvi törlésnek lehet helye: a perfeljegyzés elren- kérdése. delésének jogos alapját nem nyújtja. Mert sem a telekkönyvi rendtartás, sem a Curiának fent idézett döntvénye nem tartalmaz olyan intézkedést, hogy az ujitott per a visszvégrehajtási igény biztosítása czéijából. a mi különben is az 1881 :LX. t.-cz. 42. §-ában megjelölt útra tartozik, fel lenne jegyezhető; s mert a visszvégrehajtási igény érvényesítésének módja a tulajdonjog megítélése iránti pert törlési perré át nem alakithatja. Telekkönyvi kérvény i ügyekben, a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint, az ellenfél terhére költséget megítélni nem lehet; a felebbezőnek költségben elmarasztalására irányuló kérelme teljesítheti") ezért nem volt. — Curia: Helvbenhagyja (904. ápr. 19. 8862 903. P.). 21464. Curia: A szerződés kiállítása iránt indított perekben perfeljegyzésnek nincs helye (904. jan. 7. 6846 903.) 21465. D e b r e c zeni tá b 1 a: Az elsőbiróság végzését megvál- jlJLi boztatja és a perfeljegyzés iránti kérelmet elutasítja. Mert a tkvi -vjj^v^*. rendtartás 150. §-ában meghatározott időtartamra való tekintettel a oea(jványai takarékpénztár, mint jelzálogos hitelezőnek érdeke, azonos Összefüggésben áll a telekkönyvi tulajdonos érdekével, a mennyiben az előbbi állapot visszaállitásával az időközben nyert zálogjoga is megszüntethető volna; ebből folyóan a nevezett jelzálogos hitelező részéről beadott felfolyamodás 'folytán az elsőbiróság végzése egész terjedelmében volt (vizsgálat alá veendő és ennek következtében a perfeljegyzés iránti kérelem azért utasíttatott el, mert kérvényezők az U. M.-tól, mint nyilvánkönyvi előzőtől való leszármazásukat s így vélelmezendő törvényes örökösi minőségüket semmivel sem igazolták és ez a minőségük sem a telekkönyvből, sem a kérvény mellékletéből, minden kétséget kizáróan, meg nem állapitható (904. márcz. 30. 1031.). — Curia: Helybenhagyja indokaiból és azért; mert a telekkönyvi rendtartás 119. §-a értelmében, a jogutódok szintén adhatnak be telekkönyvi ésigy perfeljegyzési kérvényeketis, de nem, ha ebbeli minőségük s i 11 etve kérvényezési jogosultságuk a telekkönyvből ki nem tűnik s kérvényezők azt más módon sem mutatták ki ^904. máj. 31. 4726.). 21466. Curia: A tkkönyvi rendtartás 138. §-ának 2. bekezdése •, szerint az ingatlan tulajdonosa részére is, midőn a jószágán fekvő Zu^- fL követelés terheltetik, az alzálogjog bekebelezését rendelő végzés kéz- Z%aT^éséröí besitendo ugyan, de ez csak azért történik, hogy tudomást szerezzen az alzálogjogról, erre az alzálogjogra nézve azonban a kézbesítés folytán nem válik oly érdekelt félnek, aki az alzálogjog bejegyzését rendelő végzés ellen felfolyamodási joggal birna; ennélfogva a T. testv. czég javára bekeblezett zálogjogra L. Gy. javára alzálogjogot bekeblező 3143/901. sz. elsőbirói végzés ellen F. A.-nak, az ingatlan telekkönyvi tulajdonosának beadott felfolyamodása a másodbiróság által visszautasítandó volt volna. A másodbiróság tehát, midőn ezen felfolyamodás alapján az elsőbiróság végzését érdemileg megvizsgálta, szabálytalanul járt el, miért is neheztelt végzését megsemmisíteni és a F. A. felfolyamodását e helvütt visszautasítani kellett.
