Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

TELEKKÖNYVI 279 L r. alperessel szemben nem gyakorolhatja, csak azokat a jogokat Telekkönyvi gyakorolhatja, melyek a feljegyzett korlátozásból folynak s melyek rendtartás, a kikötöttöl eltérő használatból származnak. Felperes keresetét tehát 62. §> L r. alperessel s ennek következménveként a többi alperesekkel szum-Ktkötmenyfelben ezen indokok alapján kellett elutasítani <903. szept 2. 1221 903.). jegyzése. — C n r i a : A másodbiróságnak Ítélete felhozott indokainál fogva annyival is inkább helybenhagyatik, mert amennyiben az A. alatti szerződés 3. és 4. pontjában foglalt kétrendbeli kikötmény mindegyike önmagában véve teljesen önálló s e szerint külön-külön és egymástól függetlenül érvényesíthető: ama kikötmények között sem tárgyi, sem jogi kapcsolat nem áll fenn, vagyis az egymástól lényegesen különböző eme két kikötmény egymást ki nem egészíti, amennyiben pedig közülök csak az egyik van telekkönyvileg feljegyezve, ennek a feljegyzésnek hatálya a telekkönyvben fel nem jegyzett másikra ki nem terjeszthető, amiből önként következik, hogy a telekkönyvi rendelet 62. §-ának a felperes részéről ellenkező értelemben vitatott alkalmazása a fenforgó esetben kizártnak tekintendő ('903. decz. 3. 8247.) 21439. Szegedi tábla: A kérelem elutasittatik, mert a 63. §. bérleti jog nem tartozik a dologi jogok közé és a tkviBérletijogberendt 63. §-a szerint csak tkvi bejegyzés által válhaiik keblezése. dologi joggá, amiből önként következik, hogy haszonbéri szerződés alapján a bérleti jog a bérbeadó tkvi tulajdonos ellen csak akkor kebelezendő be, ha erre nézve a szerződésben a bérbeadó engedélyt adott; a jelen alkalommal azonban ez az eset fenn nem forog. — Curia: Hhagyja (904. szept. 14. 2997.). 21440. A győri tábla: Az elsóbiróság végzését, amennyi-Regaleköh'ében,a4400 K. tőke után járó kamr.tcl:at tekeblezt.tni rendelte, helyben- nyek kiadáhagyja, mert a végrehajtási zálogjog bejegyzése tekintetében a per-sarc való köbiróság által megkeresett telekkönyvi hatóság az 1881 :LX. x.-cz. telezettség be136. §-a szerint, amennyiben telekkönyvi akadály fenn nem forog, jegyzése. a végrehajtási zálogjog bejegyzését elrendelni köteles, már pedig ezek tekintetében telekkönyvi akadály fenn nem forog. Amennyiben azonban az elsóbiróság a végrehajtási zálogjogot 4400 K. névértékű regalekötvénynek természetben való kiadása és a kiszabandó bekeblezési illeték tekintetében is bekeblezni rendelte, e részben az elsőbíróság végzését megváltoztatja s ezek tekintetében a perbíróság megkeresésének helyet nem ád. Mert a telekkönyvi rendtartás 63. és következő §-aiban foglalt általános rendelkezés szerint csak azok a jogok jegyezhetők be a telekkönyvbe, amelyek törvényes fogalmuknál fogva dologbani jogok, a 4400 K. regalekötvénynek természetben való kiadása azonban dologi jognak nem tekinthető, a kiadás iránti eljárás pedig a végrehajtási törvény 214., 217. §-ai szerint nem a telekkönyvi hatóság hatásköre elé tartozik és mert a zálogjog csupán számszerűleg meghatározott összeg erejéig jegyezhető be, a biztosítani czélzott bejegyzési illeték azonban számszerűleg meg nem jelöltetett (902. jun. 18. 1411.). — Curia: Hhagyja a telekkönyvi rendtartás 63., s a végrehajtási törvény 214., 217. §-aira alapított indokainál fogva (902. nov. 20. 5881.). 21441. Curia: A jelzálogi keresetnek az a czélja, hogy a QŐ. §. mennyiben a jelzálogul szolgáló ingatlanra a hitelező zálogjogának be- A jelzálogi kebelezése után harmadik személyek oly tkvi jogot szereznek, mely akz-kereset czélja. dályul szolgálhat arra nézve, hogy az egyenes adós ellen hozott marasztaló Ítélet velük szemben végrehajtható hatálylyal bírjon, a harmadik egyének bíróilag annak tűrésére köteleztessenek, hogy a hitelező a jelzálog tárgyból követelésére nézve velük szemben is kielégítést szerezhessen (904. márcz. 29. L G. 648/903.).