Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

276 TELEKKÖNYVI RENDTARTÁS. Telekkönyvi vényező magában a 12.813/901. szám alatt beadott kérvényben sem rendtartás. azon birtokrészleteket, melyekre nézve a tulajdonjogot tényleges 62. §. birtoklás alapján bejegyeztetni kívánja, telekkönyvi helyrajzi számokA tényleges kai meg nem jelölte, sem a telekkönyvi tulajdonosokat meg nem beié1 °S nevezte és nem is e&y> hanem három községben fekvő számos ingatj gyzese. janra ngzve együttesen kérte az eljárás folyamatba tételét; minthogy a csidovai és krivinai községi bizonyítványok már csak abból az okból sem, vehetők figyelembe, mivel azokban a kérvényező részéről tényleg birtokolt ingatlanrészek vázrajzilag szabatosan megjelölve nincsenek s minthogy ehhez a kérvényhez az ingatlanoknak megszerzését igazoló és az 1886: XXIX. t.-cz. fentebb hivatkozott 15. §-a értelmében megkívántató eredeti okirakat sem csatolta, ez a kérvény a szorgalmazott eljárás megindítására annál kevésbé alkalmas, mivel a tárgyalás alkalmából bemutatott okiratok legtöbbjében a tulajdonjog bekebelezéséhez való engedély meg van adva, mely körülmény egyúttal kétségtelenné teszi azt, hogy a kérvényező a jelen kérvénynyel kapcsolatban a telekkönyvi rendtartás 123. §-a rendelkezésének kijátszását czélozta. De szabályellenesen és a felhívott igazságügyminiszteri rendelet 114. §-ának rendelkezései ellenére járt el az elsőbiróság az eljárás folyamatba tételét elrendelő 12.813/901. számú végzés hozatalánál is, mivel ebben a végzésben azokat az ingatlanokat, a melyekre az eljárás kiterjesztendő volt, meg nem jelölte, valamint meg nem jelölte határozottan sem az eljárás czélját, sem a helyesbítések nemét, a telekjegyzőkönyveknek puszta felsorolása által pedig az ingatlanok, illetve az ingatlanrészek meg nem határozhatók; minthogy továbbá a megtartott tárgyalás mindezen hiányokat nemcsak nem pótolta, de maga a felvett 15.051/901. számú jegyzőkönyv tartalma is olyannyira hiányos, hogy abból sem a telek jegyzőkönyveknek számai, sem az ingatlanoknak területei, melyekből a bejegyzéseknek történniök kell, sem azoknak az ingatlanoknak miként történt felosztásai ki nem tűnnek, sőt ahhoz a vonatkozó okiratok eredetben nem csatoltattak, hanem részint hiteles magyar fordításban, részint a német szövegű eredetieknek másolatai mutattattak be a nélkül, hogy azokra a jegyzőkönyv vonatkozó részében hivatkozás történt volna és az ügylet kötésénél érdekelve volt személyek sem neveztettek meg, végre ezen jegyzőkönyvet az érdekelt összes felek alá sem irták, a mennyiben az abban előforduló és az eljáró biró által alá sem- irt megjegyzések szerint, a felek egy része a jegyzőkönyv lezárása előtt eltávozott; minthogy mindezen hiányok oly természetűek, melyek fenforgása miatt az elsőbiróságnak eljárása teljesen szabályellenes : ezeknél fogva az elsőbirósági végzést az azt megelőző eljárással megsemmisíteni kellett (902. nov. 4. 2699.). — C u r i a ; Helybenhagyja (904. ápr. 13. 1866.). Tulajdoni 21436. Budapesti tábla: Az általános jogszabályokból kü> korlátozás be vetkezik, hogy a jelzálogos hitelezőnek joga viani a zálogjog szerzése jegyzése, alkalmával gondoskodni arról is, hogy a követelés kielégítéséül szolfl • k /'"gálandó s a jelzálogban nyújtott fedezet oly későbbi bejegyzés által, jmely a jelzálogul szolgáló ingatlanra, mint kielégítési alapra lényeges befolyással lehet, ne koczkáztassék. Az 1896 :V. t.-cz. 12. és 13: §-aiból, melyek szerint a szőlőfelujitás czéljára a hivatkozott t.-cz. értelmében adott kölcsön az illető telek jegyzőkönyv vagy telekkönyvi betét A) lapjára jegyeztetik be, mely szerint továbbá az íemlitett kölcsön bírói árverés esetében a szőlődézsma, úrbéri és más hasontermészetü váltsággal azonos elbánásban részesül és kimutatott hátralékai