Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

TELEKKÖNYVI RENDTARTÁS. beszedésére és behajtására nézve az 1883. évi XLIV. t.-cz. szabályai Telekkönyvi alkalmaztatnak, kétségtelen, hogy ily szőlőfelujitási kölcsöi a már ele- rendtartás, zőleg bejegyzett jelzálogos követelések fedezésére nyújtott kiilégitési ^2. §. alapot lényegesen befolyásolja; ugyanazon t.-cz. 5. §-a értelmében pedig Tulajdoni valamely a törvényben megjelölt szőllő birtokosa, ha az a sző\\ő,koriátozás befelujitásra nem alkalmas, azt más uj hegyi szőlő létesítésére alkalmas J?p'zesf-.. területtel helyettesitheti, miből ismét következik, hogy a jelzálogul^0 - lekötött ingatlan, mint fedezet az ily helyettesítés utján való megtér- asl son' helés által a hitelező elől egészben vagy részben elvonathatik. Mindezekre való tekintettel és figyelemmel arra is, hogy az 1896 :V. t.-cz. a szőlőfelujitási kölcsön igénybevételét csak kedvezményül nyújtja, ellenben abból nem következik, hogy bárki is eme kedvezményről le ne mondhasson: az adós által az erre vonatkozólag adott engedély alapján az a tulajdoni korlátozás, hogy a jelzálogul lekötött ingatlanok az 1896 :Y. t.-cz..-en alapuló szőlőfelujitási kölcsönnel a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének beleegyezése nélkül meg nem terhelhetők, a jelzálogos hitelező kérelmére fel jegyzendő, mert ez, mint szerződési feltétel, magában a kölcsönügyletről szóló kötelezvényben, mint a jogügylet alkotó része köttetett ki és a jelzálogos hitelező által a kölcsönügylet folytán megújított fedezet ientartására szerzett igény biztosítására szolgál s azzal egyidejűleg alapított. Az ily korlátozás feljegyzése nem tartozik azok közé, melyek a Curia 74. sz. polg. döntvénye értelmében joghatálylyal nem bírnak, sőt éppen a döntvényben kifejtett jogelvek alapján azt hatályosnak kell tekinteni. A hivatkozott döntvény ugyanis csak az oly elidegenítési és terhelési tilalmak feljegyzéséről szól, melyek által az ingatlan forgalmon kivül helyezése czéloztatik; csak ezekre vonatkozólag áll az a jogszabály, hogy csak akkor bírnak hatálylyal, ha azokat az átruházó a maga vagy harmadik személynek az átruházott ingatlanra vonatkozó igénye biztosítása végett alapítja, ellenben nem áll e szabály az oly tulajdon korlátozására, mely az ingatlannak forgalmon kivül helyezésére nem irányul s mely által az ingatlan tulajdonosa csak bizonyos kiváltságos természetű kölcsönös felvételére való jogáról mond le annak a jelzálogos hitelezőnek a javára, a ki ezt a kölcsönügylet kötésekor, tehát a zálogjegy szerzésekor, azzal kapcsolatban és egyidejűleg feltételül kiköti abból a czélból, hogy szerzett zálogjoga kellő érvényesithetésében az adós későbbi ténye által korlátolva ne legyen. Mindezeknélfogva az elsőbiróság végzése megváltoztatandó és a kért feljegyzés elrendelendő volt (901. decz. 21. 4,753.). 21437. Pozsonyi tábla: A zálogjog bekebelezésével együtt vagy külön a kölcsönszerződés alapján kért oly értelmű terhelési tilalom telekkvifeliegyzése, hogy a jelzálogi ingatlan tulajdonosa meghatározott intézettől vagy személytől jelzálogos kölcsönt a hitelező engede Íme nélkül az ingatlanra fel nem vehet és különösen az a tilalom, hogy a jelzálogi ingatlanokat sem a magyar agrár- és járadékbanktól, sem az 1896 : V. t.-cz. értelmében esetleg más intézettől felveendő s a hivatkozott t.-cz.-e n alapuló kiváltságos természetű kölcsönnel meg nem terhelendi, helyt nem foghat és az ily feljegyzést czélzó kérelem elutasítandó. Az elrendelni kért feljegyzés az adós ingatlanára vonatkozó korlátolt terhelési tilalmat foglal magában: terhelési tilalom pedig a Curiának 74. számú teljes ülési döntvénye szerint általában nem állapitható meg feltétlenül