Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

DOLOGJOG. 7 feltételtől függő, nem áll útjában annak, hogy fel- Tulajdon, peresek, mint akiket a megvett ingatlan birtokjoga A birtokos feltétlenül meg illeti, amennyiben magukat ama jogköre. birtokjogukban sértve érzik, eme sérelmük orvoslását per utján ne szorgalmazhassák. Minélfogva az első bíróság Ítéletét a fenti értelemben megváltoztatni s a per érdemi elbírálását elrendelni kellett. (1902. november 17. 2612. — Curia: Hhagyja (1903. decz. 29. 560.). 20994. Curia: Alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy A föld termeti felebbviteli bíróság jogszabályt sértett, a mikor ama megállapított sének tulajtényállásból, hogy a lefoglalt ingók, jelesül a zálogolási jegyzőkönnyv dona. 1—6. és 12. tételek alatt lefoglalt termények az ezeket igénylő Sz. M. és neje tulajdonát tevő, részben pedig általuk bérelt földeken termettek, azt a jogkövetkeztetést vonta le, hogy ezek a termények az igénylő Sz. M. tulajdonai. Ez a panasz alaptalan; mert jogszabály az, hogy a föld terménye a föld tulajdonosának vagy bérlőjének tulajdonául tekintendő, ha csak ennek ellenkezője nem bizonyittatik. De nem bír nyomatékkal alperesnek eme panaszszal kapcsolatban felhozott az a fejtegetése sem, hogy igénylő Sz. M. feleségének és a kihallgatott tanuknak vallomásaiból más jogkövetkeztetés volt volna levonandó; mert a felebbezési bíróság a tanuk vallomása alapján nem állapított meg oly tényeket, a melyekből az volna jogilag következtethető, hogy az igénylő tulajdonát tevő és általa bérelt földön termelt termények másnak és jelesül a végrehajtást szenvedőnek tulajdonává váltak. Alperesnek az a további panasza pedig, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor az igénylő Sz. M.-t eskü alatt kihallgatta, holott a bizonyító fél esküre csak más bizonyíték hiányában és csak állításának valószínűsítése esetében bocsátható, alaptalan azért; mert a S. E. 64. §. értelmében a bíróság szabad mérlegelése alá tartozik az, hogy a bizonyítással terhelt fél állítása mellett forog-e fenn bizonyíték és az eskü által való bizonyitásra van szükség, valamint szabad mérlegelése alá tartozik az is, hogy a bizonyitásra kötelezett fél állítása valószínűsítve van-e s a mérlegelés eredménye felülvizsgálat alá nem vonható. Az a panasz, hogy a szepes-bélai ingatlanok nemcsak az igénylőnek, hanem feleségének is tulajdonai levén, az azokon termelt és lefoglalt termények nemcsak az igénylőnek, hanem feleségének is a tulajdonai, a ki pedig igényt nem támasztott s igy azok jogszabály sértésével oldattak fel egészben az igénylő javára a foglalás alól; továbbá az a panasz, hogy az egész termés egy helyen levén lerakva, nem volt megállapítható, hogy melyik termés termett a végrehajtást szenvedőnek és melyik az igénylő és neje földjén, nem bir alappal; mert a férj és feleség közös földjén termett termés felett a házasság tartama alatt a férj van jogosítva rendelkezni és eme jogánál fogva az egész termés igénylésére is jogosult; mert továbbá a felebbezési bíróság tényállása szerint a végrehajtást szenvedő tulajdonát tevő két földön a végrehajtás évében, vagyis 1900. évben zab és pedig 9 rakás termett, a mikor pedig a felebbezési bíróság a végrehajtási jegyzőkönyv 1. és 5. tételei alatt lefoglalt 40 rakás és 35 rakás zab közül az 1. tétel alatti 40 rakásból hagyott bírói zár alatt 9 rakást, mint a mennyi a végrehajtást szenvedő földjén termett, ezzel nem sértett jogszabályt, mert a zab helyettesíthető dolog. Végül alaptalan alperesnek a perköltség köl-