Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
256 ÖRÖKLÉSI JOG ES ELJÁRÁS. lása megállapíttatik, ép oly mérvben szabadul fel a kiskorú B. L. vagyona, az özvegyi jog terhe alól (904. máj. 17. 2975/903. ). 21408. Curia: Az illető hagyatéki iratok szerint a IX. r. alperes szerzése cziméül az szolgált, hogy az illető leszármazók kijelentették, hogy a kis-czelli 213. számú telek jegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra nézve örökösödési jogukról a IX. r. alperes javára lemondanak és ennek azokat az ingatlanokat tulajdonul átengedik; a IX. r. alperes pedig kijelentette, hogy ez által ő a férje tulajdonát képezett vagyonokhoz özvegyi jogára nézve kielégítést nyert. A IX. r. alperes ekként meghatározott szerzési cziménél tehát, tekintettel arra, hogy az özvegy nőt elhalt férje után törvény szerint az özvegyi jog megilleti és hogy ennek mérve és módja iránt az érdeklettek szabad megegyezése kizárva nincs, jelentkezik a IV. r. alperes részéről szolgáltatott ellenérték, nevezetesen a G. M. elhaltával megnyílt özvegyi jogának szerződésileg szabályozott végkielégitése; a IX. r. alperes szerzésének czime tehát nem ajándékozás és igy az ajándékozásra vonatkozó jogszabályok jelenleg nem alkalmazhatók; éppen ezért téves ugyan a felebbezési bíróságnak az a jogi indokolása, a mely szerint a IX. rendű alperes illető szerzését ajándékozásnak minősítette, azonban ez a körülményi a felebbezési biróság ítéletének megváltoztatására vagy feloldására okul nem szolgálhat. Az özvegyi jog ugyanis abból áll, hogy az ö'Zvegy nőt elhalt férje vagyonából lakás, tartás és ellátás, esetleg kiházasitás illeti meg, de a dolog természeténél fogva az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégítésénél megelőzik; az özvegyi jog ki elégít ér sének alapja tehát az örökhagyó férj tiszta hagyatéka, vagyis az a vagyonérték, a mi az örökhagyó férj létező összes vagyonából az ő hitelezőinek kielégítése után marad; ebből pedig jogilag következik, hogy ha az özvegy nő özvegyi jogára nézve az örökhagyó férj után maradt vagyon vagy ennek egy része tulajdonul átadásával elégíttetik ki és ez által az örökhagyó férj hitelezői kielégítésére alap egészben vagy részben nem marad, az özvegy nő ebbeli szerzésénél az illet ő hitelezőkkel szemben harmadik személynek jogilag nem tekinthető, hanem tűrni köteles azt, hogy az ekként tulajdonába jutott vagyon egészben vagy részben az illető hitelezők kielégítésére fordittassék (904. aug. 31. 95. ). 21409. Temesvári tábla: Az elsőbiróságnak ítéletét részben megváltoztatja és az alpereseket végrehajtás terhével kötelezi ben megváltoztatja és az alpereseket végrehajtás terhével kötelezi, hogy' a felperesnek törvényes hitbér fejében' 40' koronát és az özvegyi eltartás fejében 1901. évi január hó 1-től számítva minden év november 1-én esedékes évi 40 kor. és 90 kor. perbeli, valamint 12 kor. felebbezési költséget egyetemlegesen fizessenek, még pedig a hitbért, a már esedékessé vált özvegyi tartásdijat és a perköltséget 15 nap alatt, a tovább járó tartásdijat pedig minden év november hó 1-én. Továbbá kötelezi a kir. ítélőtábla az alpereseket ugyancsak végrehajtás terhével, hogy a szakértői bírói becsű foganatosításánál felmerült a 8,440/1902. sz. végzéssel 57 kor. 76 fill.-ben megállapított és az iroda átalányból előlegezett költségeket a temesTörvényes öröklés. Az özvegyi jog terjedelme és tartalma.