Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

6 DOLOGJOGA dolgok, gatlannak elválaszthatatlan tartozéka és igy ingatlannak tekintendő; Tartozék, ámde a foganatosított szemlének a felebbezési bíróság ítéletében vaMosdőcisztal. lónak elfogadott eredménye szerint az illető 15. tételszám alatti egy márvány mosdóasztal, a mi mosdás czéljából a szobában el van helyezve és a falban elhelyezett vízvezetékkel akként összeköttetésbe hozva, hogy állagának sérelme nélkül onnan elmozdítható; e tényállás mellett tehát az a mosdóasztal az ingat la n tartozékának jogilag nem tekinthető és az ingatlannal egy tekintet alá nem is vonható (904. máj. 3. G. 735/903.). 2. Birtok és tulajdon. A birtok hasz- 20992. Curia: Alperes és neje a kereseti ingatlant is elnai. Rossz- adták a felperesnek és nejének, alperes tehát tudhatta és hiszemüseg. tudta, hogy annak a további használata őt nem illeti meg és ha daczára annak a használatot tovább folytatta, arra nézve jóhiszemünek nem tekinthető s igy az elvont haszon megfizetésében az eladás idejétől lett volna elmarasztalandó, de miután felperes kereseti zárkéreimében az elvont hasznot attól az időtől és évi 40 K-ban ugyan, de összességében csak 100 K-t kérte megítélni, és a kérelmen túlterjeszkedni nem lehet, alperest elvont haszon czimén csupán a 100 K megfizetésére lehetett kötelezni. (903. márcz. 31. 2141/902.) A birtokos 20993. Kassai T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, jogköre, a keresetet időelőttiség okából eluta&itandónak nem találja, és utasítja az első bíróságot, hogy a jelen ítélet jogerőre emelkedése s a netalán szükségesnek mutatkozó bizonyítási eljárás befejezése' előtt hozzon a per érdemében a perköltségre is kiterjedő Ítéletet. Felperesek a keresethez csatolt B) alatti adásvételi szerződés és erre vonatkozó átruházás tanúsága szerint megvették a m. kir. államkincstártól a tokaji 1. számú tjkvben felvett 1821. hr. számú ingatlant. Felperesek keresete az említett adásvételi szerződésre való hivatkozással arra irányul, hogy az általuk megvett 1821. hr. számú ingatlannal határos vizmedérnek az E) alatti vázlatrajzon «a»val jelölt része a megvett ingatlan tartozékának nyilvánittassékés I. r. alperes Gomba Károly ennek a területnek a felperesek birtokába bocsátására köteleztessék. A ) alatti szerződés szerint felperesek a megvett ingatlan vételárát félévi részletekben kötelesek megfizetni akként, hogy az utolsó részlet 1910. év május 22-én lesz fizetendő, s a szerződés 9—10. pontja értelmében az eladó államkincstár fentartotta magának azt a jogot, hogy a tulajdonjog bekebelezése iránii engedélyt csak az utolsó vételári részlet megfizetése után vevők az 1890. évi november 22-től kezdve a megvett ingatlan tényadja meg és hogy bármely részletfizetés elmulasztása esetében a szerződés hatálytalanná válik, a szerződés 5. pontja szerint azonban a vevők az 1890. évi november 22-étől kezdve a megvett ingatlan tényleges birtokába és használatába lépnek. A szerződés tartama és különösen ennek 5-ik pontja szerint kétségtelen, hogy a felpereseket a megvett ingatlan birtoklása tekintetében mindazok a jogok megilletik, melyekkelaz ingatlan tulajdonosa bir, minélfogva az a körülmény, hogy a tokaji 1. szám tjkvben felvett 1821. h. r. számú ingatlan még a felperesek nevére nem Íratott és hogy a kikötött részletfizetések még le nem jártak és az egész vételár kifizetve nincs, vagyis hogy a megvett ingatlan tulajdonjogának az elnyerése felfüggesztő