Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

DOLOGJOG. 5 A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis A dolgok, felperesek keresetüket arra alapították, hogy az ő részükre jelzá- Tartozék. logul szolgáló ingatlanon malom és bőrgyár van felállítva és ezek- ingatlan fel' nek a lefoglalt tárgyak a szükséges üzemi felszerelései. A felebbe- szerelése és zési bíróság felpereseket keresetükkel azért utasította el, mert sze- termése. rinte azon az alapon, mire felepresek keresetüket alapították, ahhoz, hogy az illető tárgyak a foglalás alól felmentessenek, felpereseknek kereshetőségi joga nincs. A felebbezési bíróságnak ez a jogi indokolása nyilván téves; mert a Curia polgári felülvizsgálati tanácsa 612/1S99. számú határozatában csak az foglaltatik, hogy annak, ki a lefoglalt tárgyat ingó gyanánt lefoglalta, ezen az alapon igényper utjáji ahhoz, hogy az illető tárgy a másik foglaltatóval szemben a foglalás alól felmentessék, kereshetőségi joga nincs; ellenben az állandóan követett birói gyakorlat szerint az ingatlannal szorosabban összefüiggő tartozék az ingatlannal jogilag egy tekintet alá esik és az igényper nemcsak tulajdonra, hanem más olyan jogra is alapithatói, a mely anyagi tartalmánál fogva jogszerűen akadályul szolgálhat arra, hogy a lefoglalt tárgy végrehajtási utón a foglaltató részére értékesíthessék és a jelzálogos hitelező zálogjoga anyagi tartalmánál fogva olyan, mely jogszerű akadályul szol gálihat arra, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan tartozékai az ingatlantól elkülönítve külön ingóság gyanánt végre ha j t á s i 1 a(g eladassanak; ezt a jogát pedig a jelzálogos hitelező az ingó módra foglaltatáv a 1 szemben igényper utján is érvényesítheti. (Hasonló értelemben határozott a Curia 1901. G. 494. és G. 509. számok alatt.) Valamely dolognak, ingatlan, ingó vagy tartozék volta jogi fogalmak és a dolog ebbeli minősége az ezeketa jogi fogalmakat meghatározó jogszabályok szerint bírálandó meg; ténykérdés pedig e részben csakis a dolognak tényleges állapota, a melynek alapján a megfelelő jogszabály alkalmazásával a megbirálás történhetik; nevezetesen tartozék mindaz a dolog, a mi a fődologgal olyan állandó viszonyban van, hogy a fődolog czéljaira szolgál, a .miből következik., hogy valamely malom illetőleg gyár állandó üzemi felszerelését tevő minden gép és géprész még akkor is, ha az ingatlanhoz építkezéssel hozzáerősítve nincs, vaz illető malomnak, illetőleg gyárának tartozéka. A felebbezési bíróság elfogadta az elsőbiróság ítéleti ténymegállapítását: e szerint pedig a felperesek részére jelzálogul szolgáló ingatlanon malom és bőrgyár van üzemszerűen felállítva és felszerelve, az igényelt tárgyak annak a malomnak és bőrgyárnak üzemi felszerelését tevő gépek és géprészek és azzal a malommal és bőrgyárral olyan módon függnek össze, hogy azoknak a czéljaira szolgálnak. A S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban az irányadó ebből a tényállásból a fenn kifejtetteknél fogva jogszeiüen következik, hogy az igényelt tárgyak a felperesek részére jelzálogul szolgáló ingatlannak ezzel szorosabban összefüggő tartozékai és mint ilyenek felperesek igénykeresete következtében az ingatlantól elkülönítve külön ingók gyanánt végrehajtásilag el nem adhatók (904. jan. 9. G. 142.). 20991. Curia: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tény- Mosdóasztal. állás szerint ugyanis a felperesek az illető 15. tételszám alattira keresetüket arra alapították, hogy ez az ő anyjuk után reájuk szállott in-