Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

226 CSALÁDJOG. kimondásával jogszabályt nem sértett s pedig annál kevésbbé, mivel a peres felek között létesült házasság következtében a gyermektartás kérdésében immár az 1877: XX. t. -cz. 13. §-ának rendelkezése az irányadó (904. ápr. 29. I. G. 408/903. ). 21354. Curia: Felp. felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Nem bir alappal felp. -nek !aa a jogi érvelése, hogy a házasságon kivül született gyermek tartási kötelezettsége kizáróan a fogamzási idő^ szaktan történt közösülésen alapulván, eme kötelezettséget az a körülmény, hogy az anya még jogilag fennálló házassági viszonyban van, nem hatálytalanítja; mert mindaddig, mig a jogilag fennálló házasság tartama alatt született gyermek törvénytelensége az illetékes bíróság jogerős Ítéletével kimondva nincs, más férfi a közösülés ténye alapján tartás iránt perbe egyáltalán nem vonható, s ekként közömbös az, hogy a természetes atyaként perbevont egyén a gyermeknek tőle származását elismerte, s a tartást egyideig iónként telj esitette-e vagy sem. De nem vehető tekintetbe felperesnek az az érvelése sem, hogy miután alperes magát a gyermek eltartására kötelezte, ez az ekként létesült kötelem alapján is marasztalható volt volna, a miért is e kötelem létrejöttének bizonyithatása végett a bizonyítás felvétele elrendelendő lenne; mert [minden törvényes alapot nélkülöz az a kérelem, hogy a csakis a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett érdemi tekintet alá eső ujabb körülmény bizonyithatása végett a bizonyításielvétel elrendeltessék, de különben is a gyermek törvényes lévén, még az esetben is, ha alperes a gyermek tartása iránt külön kötelezettséget vállalt volna, a tartásnak e kötelezettség alapján való érvényesítésére nem felperes, hanem a gyermek atyja bírna képviseleti és perlési joggal (904. márcz. 7. I. G. 178/903. ). IV. Szülők és gyermekek közti viszony. 21355. Budapesti tábla: H. J. felp. akkor, mikor a B. czégg'el a keresetben felsorolt ügyleteket 1895. év elején megkötötte "és az ezekből eredhető tartozása biztositékául a nevezett czégnek a "K., L-, M. alatti elismervények szerint ugyanabban az időben a keresetben körülírt összesen 1200 koronáról szóló három darab takarék. pérztári betétkönyvet átadta, az A. alatti anyakönyvi kivonat szerint 21 ik életévét méti el nem érte és igy kiskorú volt. Az 1877: XX. t. -cz. 3. §-a szerint a 14. életévüket betöltött kiskorúak arról, amit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, szabadon rendelkezhetnek ugyan, ha fentartásukról maguk gondoskodnak, egyébként azonban jogszabály az, hogy a kiskorúak terhes szerződések kötésére önálló cselekvési jogképességgel nem bírnak. A fenforgó esetben nem nézve azt, hogy az alperesek által valónak elfogadott válaszbeli előadásból, mely szerint H. J. az áltállá* a B. czégnek átadott takarékpénztári könyvekre elhelyezett pénzt a szüleitől havonként kapott pénzből gyűjtötte össze., az tűnik ki, hogy a takarékpénztárba elhelyezett összeget K. J- kiskorúságában nem munkája vagy szolgálata által szerezte; alperesek nem vonták kétségbe, hogy a keresetben megjelölt ügyletek kötésekor az akkor kiskorú H. J. fentartásáról nem maga gondoskodott és nern bizonyították azt, hogy abban az időben H. J. fentartásáról maga gondoskodott. Minthogy e szerint az 1877: XX. t. -cz. 3. §-ában megkívánt azon feltételek, melyek fenforgása esetén a kiskorúak által kötött szerződések érvényesek, hiányzanak és igy HTörvényes ] szármáz ás. Törvényesített gyermek tartása. Szülök és gyermekek közti viszony. Kiskorú szerződő képessége és az általa adott biztosíték hatálya.