Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

220 CSALÁDJOG. Házassági ségleteire fordíttatott s egyáltalán meg sem jelöltetett, hogy a vótelátrvagyonjog. összegből milynemü szükségletek és kiadások fedeztettek s épen Közszerze- azért a felepres részéről elsőrendű alperesnek kinált és ezáltal elíoményfogalmagaÜQtt az a főeskü, hogy az ingatlan vételárát nem közösen haszés jellege, ^lták fei. minthogy nem szorosan meghatározott ténybeli közülmények czéloztatnak azzal bizonyittatni, alkalmazást nem nyerhetett (904. máj. 18. 3861/903. ). Közszerzőijog 21342. Curia: A kir. tábla Ítélete helybenhagyatik indokaiból jászkun há- és azért, mert a per adataiból kitetszőleg, az elsőrendű alperes zastársaknál. gs a fe]peres anyja, néhai J. E. házassági együttélésük ideje alatt lajosmizsei s ekként jászkun kerületi illetőséggel birván, a kereseti előadás szerint házasságuk tartama alatt szerzett lajosmizsei ingatlanokra vonatkozóan, a jászkunokra nézve érvényben fennálló jogszabályok alkalmazandók: az id. törvk. szab. 13. és 17. §-ai rendelkezésének egybevétéséből, valamint a jászkun statútumok V. fejezetének határozmányaiból pedig nyilvánvaló, hogy a j á s z k u n özvegy férjjel szemben az elhunyt nő örölkösei a házasság tartama alatt szerzett jászkun vagyonokra csupán a házassági együttélés alapján közszerzői jogot nem érvényesíthetnek. Nem jöhet figyelembe felperesnek az az érvelése, hogy az idézett törvk. szab. 17. §-a a jászkun statútumok rendelkezéseit csakis a hitvestársi és özvegyi öröklésre, valamint az özvegyi jogra nézve tartván fenn', a közszerzői jogosultság az id. törv. szab. 13. §-a alapján a jászkunasszonyt és igy utódait is föltétlenül megilletné, mert a 13. §-ban érintett korábbi magyar törvényekben nem létezvén olyan rendelkezés, a mely a jászkun özvegy férjjel szemben a nő utódainak jogát megállapítaná, a jászkun asszony utódaira egyedül a jászkun statútumok nyerhetnek alkalmazást; e statútumok V. fejezete szerint pedig a j ászkun házastársak közt a közszerzői jog, a mennyiben az a nő részére egyáltalában helyt foghat, csakis az özvegy asszony által saját személyében érvényesíthető, de nem az elhulnyt no utódai részéről is az élő férjjel szemben. (904. szept. 6. 2887/903. ) A házasság 21343. Curia: Panaszolja alp., hogy a felebbezési bíróság tartama alatt anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy felp. tulajdoni igényét a végreszerzett va- hajtási jegyzőkönyv 5—9. tétel alatt lefoglalt ingók másik fele *y™JeH?£.e részére is megállapította annak ellenére, hogy azok a házasság tar~~ vasvon 0/7_tama a^att szereztetvén, a férj és feleség közös vagyonának tekin1 tendők, továbbá hogy azokra az eladó a vételár teljes lefizetéséig a tulajdonjogot fentartván, mint nem a felperes tulajdonjogát képező ingókra igénynyel nem bir és végül, mert a gép vételáráról kiállított váltók felperes neje által is aláírattatván, kétségtelen, hogy a vételárhoz az is hozzájárult. Ezek a panaszok nem alaposak. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-„a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint ugyanis alperes, felperes neje ellen végrehajtást vezetvén, 5—9. tétel alatt egy gőzmozdony és cséplőgép felszerelvényeivel együtt vétetett foglalás alá, megállapítást nyert továbbá az is, hogy ezek az ingók a felperes részéről F. Miklós gépgyárossal kötött vételi szerződés utján jutottak felperes birtokába, továbbá, hogy az eladó a szerződés megkötésekor a vételár teljes lefizetéséig az eladott ingókra a tulajdonjogot fen tartotta és végül, hogy a szerződés megkötése idején felHazassagi • vagyonjog.; Kdzszerze- , me'nyfogalma cs jellege. ! Kdzszerzdijog jdszkunhd- ( zastdrsakndl. ( A hdzassdg tartama alatt szerzett vagyon jellege — Ndi ktildn vagyon.