Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

216 CSALÁDJOG. Házassági 21334. Kassai tábla: A hozománynak törvényes fogalmái ól vagyonjog, következő czélja és rendeltetése az, hogly a házasélettel járó terhek és Hozomány kiadások viselését megkönnyítse, nyilvánvaló ebből az, hogy a hozokövetelhetése. mánynak attól való követeléséhez, a ki magát annak adására kötelezte, nem elég kimutatni, hogy a házasság megköttetett és érvényesen fennáll, hanem szükséges az is, hogy a házasfelek tényleg házassági közösségben éljenek: mert ellenkező esetben, t. i., ha a házasfelek egymástól elváltán élnek, házaséleti költségekről és kiadásokról szó nem lehet és az a czél, melyet a törvény a házasság tekintetében kijelölt és a mely a hozomány használatára nézve a férj jogának feltételét képezi, fenn nem forog. Minthogy a döntés alatt álló ügyben a felperes maga kifejezetten beismerte, hogy nejével a házasság megkötése után csak pár napig volt együtt és azóta egymástól különválva élnek: ennélfogva egyáltalán nincs törvényes alapja a felperes ama kereseti követelésének, hogy az alperes az általa kötelezeti hozomány fizetésére köteleztessék. Az a körülmény, hogy a felperes a hozományt, ha azt kezeihez kapta volna, a házasság megszűnése előtt visszaadni köteles nem lenne, a fentebbi kijelentésen nem változtat, a már kifejtetteknél fogva és azért sem, mert más jogi szempont alá kell hogy jöjjön az a hozomány, a mely már a férj kezére juttatott. Ezeknél fogva helyesen itélt az elsőbiróság, a mikor felperest keresetével elutasította (901. decz. 17. 3817.) Hozomány 21335. Curia: A felebbezési bíróság tényállásából és az visszaadása, általa elfogadott elsőbirósági tényállásból kitűnik, hogy a peres felek házastársak s bár különválva élnek, a házassági kötelék közöttük birói Ítélettel fel nem oldatott, és hogy a per tárgyát képező ingókat felperes férjhezmenetele alkalmával vitte férje házához. Ily tényállás mellett, minthogy jogszabály, hogiy'- a nő a házassági kötelék fenállása alatt a hozományi javakat férjétől vissza nem követelheti, a kérdés az, hogy a követelt ingók a nő külön vagyonának vagy hozománynak tekintendő-e? ami jogkérdést képez és a felülvizsgálat tárgya. A felebbezési bíróság ítéletében fölsorolt és felperes által férje házához vitt ingók: bútorok, ágy- és asztalnemüek, evő- és ivóedények és eszközök mind olyanok, amelyek nem kizáróan a nő személyes szükségletére, hanem mindkét házasfél használatára szolgálnak, következően hozományi tárgyaknak tekintendők (Curia 1901. április 13. G. 100.). Eszerint jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint annak ellenére, hogy a felek között a házassági kötelék mindez ideig fel nem bontatott, I. r. alperest a hozomány kiadására kötelezte, mihez képest a felebbezési bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott részében meg kellett változtatni, felperest keresetének eme részével I. r. alperessel szemben is elutasítani. (903. jan. 23. G. 466/902.) — Curia: Hhagyja. (903. márcz. 6. 1699/902.) 21336. Kolozsvári tábla: A peres felek között fenállt házasság az illetékes egyházi bíróság által hozott Ítélettel felbontatván, felp. az osztr. ált. polg. törvénykönyv 1266. §-a értelmében a tulajdonát képezett hozományi dolgok visszaadását, s amennyiben azok természetben nincsenek meg, azok értékének megfizetését alperestől követelni jogosított, mivel a házasság felbontásával megszűnt a jogalap, melynélfogva alperes mint férj a hozományt az idézett t.-cz. 1227! §-a alapján a házasság tartama alatt haszonélvezhette, s illetve készpénzből és elhasználható dolgokból állt részét tulajdonául tekinthette és mert az ilyen tulajdon csak időleges, addig tart, mig a házasság meg nem szűnik. A házasság megszűnésével azonban alperesnek a