Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 207 Ugyanezért alpereseknek a felperes tartása iránti kötelezettsége a 1894: XXXI. megtámadott Ítélet e részben való megváltoztatásával megállapítandó t-~czvolt. Minthogy azonban a felebbezési bíróság a tartás időtartama és mérve tekintetében nem bocsátkozott a tényállás megállapításába, erre vonatkozóan tárgyalás tartására, a tényállás megállapítására é? az összes költségre is kiterjedő uj határozat hozatalára volt utasítandó. (904. okt. 7. L G. 438.) 21316. Curia: Helyes, ugyan a másodbiróság ittlétének az azH4., 115. §§. indoka, hogy az 1894: XXXI. t.-cz. 141. §-a csakis a magyar biróságok4z állampoláltal, az idézett törv. életbelépte előtt fennállott jogszabályok szerint gúrság kérhozott, ágytól és asztaltól elválasztó ítéleteire vonatkozik s hogy dése a házasekként a zágrábi érseki szentszéknek a keresetben említett, a peres Perbenfeleket ágytól és asztaltól elválasztó Ítélete bontó ítéletté át nem változtatható. Minthogy az 1894: XXXI. t.-cz. 147. §. szerint, a HorvátSzlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára az idézett törvény 115. §. megfelelően alkalmazandó: a most idézett 115. §. szerint a magyar bíróság a peres felek házasságát felbonthatja, ha a kerestben említett horvátországi bíróság az ágytól és asztaltól elválasztást oly tény miatt mondotta ki, melynek alapján a házasság az 1894: XXXI. t.-cz. szerint felbontható. Minthogy pedig az idézett 115. §. esetében a vétkesség kérdése nem, hanem csak az képezi megbirálás tárgyát, hogy mily ok miatt választattak el a felek ágytól és asztaltól s ekként az oly ítélet alapján a bontást kérni, akár a vétkes, akár a nem vétkes fél egyaránt jogosult: ehhez képest tekintve, hogy a zágrábi érseki szentszéknek 1896. július 7-én 247. sz. a. kelt, a keresethez G) alatt mellékelt ítéletével a peres felek hűtlen elhagyás okából s e szerint oly tény miatt választattak el ágytól és asztaltól, mely tény alapján a házasság az 1894. évi XXXI. t.-cz. szerint felbontható, és tekintve, hogy a perhez mellékelt bizonyítvány- szerint felperes magyarországi községi illetőségét kimutatta: ennélfogva a másodbiróság ítéletét megváltoztatni és az elsőbiroság ítéletét a bontásra nézve a fentebbi értelemben az itt felhozott okokból, stb kellett helybenhagyni. (902. szept. 23. 4656.). 21317. Curia: Peres házasfelek a bécsi cs. kir. orsz. törv.széknek 1897. agusztus 6-án 62060/22. sz. a. kelt végzésével — mint akkoron osztrák honosok — ágytól és asztaltól kölcsönös megegyezés alapján választattak el. Minthogy a kölcsönös megegyezés az 1894: XXXI. t.-cz. szerint bontó okot nem képez, a felperesnő részéről — a magyar állampolgárság elnyerése után — folyamatba tett jelen bontási perben, az 1894:XXXI. t.-cz. 115. §-ának nem második, hanem első pontjában foglalt rendelkezés alkalmazandó. Tekintve pedig, hogy az elsőbiroság ítéletének indokaiban előadott és e helyen is elfogadott tényállásból és tanúvallomásokból megállapítható az, hogy alperes házastársi kötelességét súlyosan megsértette az által, hogy felperesnek és gyermekének tartásáról 1894. óta nem gondoskodott, a másodbiróság Ítéletének részbeni megváltoztatásával, a házasság felbontására vonatkozó részében az elsőbiroság ítélete ezekből az indokokból és az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §. a) pontjára alapított indokaiból hagyatott helyben. (903. febr. 11. 8186.) 21318. Budapesti törvényszék: K. H. ielperes és Don ML C. T. di D. de los Rios báró alperes között Bécsben, a róm. kath. plébániában 1898. évi nov. hó 12-én kötött házasság az 1894 : XXXI. t.-cz. 55. §-a alapján érvénytelennek nyilvánitta tik. A házasságból gyermek nem származott. Dr. G. K. budapesti ügyvéd házasságvédő dija 60 koronában állapittatik meg s ennek részére 15 napon belül