Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 183 21258. Nagyváradi tábla: Az elsőbiróság ítéletét meg- I894: XXXI. változtatja, íelp. -t keresetével elutasítja s a házasságukból származó o'n'cz{ S. nevü gyermek tartásdijára vonatkozó rendelkezést hatályon kívül,.. ~v ^'i£r helyezi. A beszerzett s a perhez csatolt gondnokság alá helyezési ira-ne^e^nf^ Jjj^ tokból tényként megállapítható, hogy az alperes elmebetegség miatt már az 1896. évi február hó 27-én elmegyógyintézetbe szállíttatott s az 1896. évi április hó 13-án megállapittatott, hogy alperes elmebeteg, melyre nézve felperes az 1896. évi június hó 9-én tartott gondnokság alá helyezési tárgyaláson azt adta elő, hogy az alperesen az elmezavar tüneteit már az 1893. évben tapasztalta; minthogy azonban az alperes elmebeli állapota javult, ellene a gondnokság alá helyezési eljárás megszüntettetett s a kórházból elbocsájtatott. Azonban alperesen az elmebetegség ujabban kitörvén, a gondnokság alá helyezési eljárás ismételten megindittatott s felperes az 1899. évi szeptember hó 23-ára kitűzött gondnokság alá helyezési tárgyalásra megidéztetett s ekként felperes a jelen keresetének beadása előtt bíróilag is értesíttetett, hogy az alperes elmebeteg s hogy mint ilyen az 1153/903. L. szám alatti ítélettel az 1900. évi április hó 15-én gondnokság alá helyeztetett s felperes ezt az ítéletet 1900. évi április 26-án kezéhez is vette. Ezek szerint felperes jelen per megindítása előtt már jól tudta, hogy az alperes elmebeteg s ennek daczára 8790/900. L. szám alatt 1900. évi május hó 5-én pótkeresetét bontás iránt beadván, felbontó Ítéletet kért. Minthogy pedig az 1894. évi XXXI. t. -cz. 80. §-a alá eső bontó esetek csak az esetben foroghatnak fenn. ha a vétkesnek kimondatni kért házastárs cselekménye beszámítható, már pedig az elmebetegnek cselekménye 'terhére be nem tudható, következés képen vétkesnek sem mondható ki; ily körülmények között az elmebetegség alatt felmerült és panaszolt bontó ok alapján felbontó itélet hozható nem lévén, felperest bontás iránti keresetével elutasítani s az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni kellett. S minthogy ezek szerint a házasság fenn van tartva, elesik alperesnek az a felebbezési igénye is, hogy a felperes tartásdíj s illetve annak magasabb öszszegének a fizetésére köteleztessék. — Curia: Hhagyja. Minthogy az 1894: XXXI. t. -cz. rendelkezéseivel meghatározott bontó okok kizárólag a vétkesnek nyilvánítandó hitvestárs terhére beszámítható cselekményekre avagy mulasztásokra vannak alapítva, a cselekvőképtelen hitvestárssal szemben pedig, annak a házassági viszonyra kiható személyes magaviselete beszámítás tárgyát nem képezheti, ezekből önként következik, hogy az elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett hiivestárs cselekményei, tekintet nélkül arra. hogy azok az elmebetegség tartama alatt avagy annak keletkezése előtt merültek-e fel, mindaddig, mig a gondnokság meg nem szüntetik, bontó okul nem szolgálhatnak s a házasság megszüntetése bontó okok alapján egyáltalán nem kérelmezhető (904. aug. 30. 2196. ). SO. c) 21259. Pestvidéki tsz.: helyt kellett adni a kereset- Erkölcstelen nek abban a részében, mely a házasságnak a 80. §. c) pontjában meg- élet határozott bontó ok alapján való felbontására irányult, mert a D) alatti községi bizonyítvány, ugy nemkülönben a perben eskü alatt kihallgatott B. János és X. József tanuknak egybehangzó vallomásával bizonyítást nyert azon tény, hogy alperes a házassági együttélés megszakítása után egy W. Mária nevü nővel közös háztartásba lépett I894: XXXI. t. -cz. 80. a). Elmebetegség nem bontó ok. 80. c) Erkölcstelen élet.