Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

80 KÖTELMI JOG. Követelések lezetts égnek képezik ellenértékét. Azzal tehát, hogy - Va*t°"-i P" ^ mint elad°' az alPeres tudtával és megnyugvásával átruházta 2aS°lása az alPeressel kötött vételi ügylet alapján őt terhelő kötelezettsé„ . ' , get a felperesre: a felperes — miután az ellenkező ki nem kötátruházása tetett ~~ megszerezte egyúttal P. Zs.-nak az emiitett szerződéssel biztosított jogait is, s igy attól az időponttól kezdve, hogy az alperes a szerződésnek a felperesre történt átruházását tudomásul vette és abban megnyugodott, az ő szerződéses kötelezettségeit a felperessel szemben tartozott teljesíteni (902. márcz. 14. I. G. 354/901.). Tartozás 21102. Kolozsvári tábla: Az A) :/. a. nyilatkozat szerint elvállalása. aip< arra az igérte a néh- T. R> 5919 frt 19 kr> sának első részletét, vagyis a fenti összegnek 10%-át megfizetni néh- F- H.-rak, ha ez azt a nyilatkozat kiállításától számított 8 nap alatt kezéhez nem kapja. Ennek értelme nem lehet egyéb, mint az, hogy a fizetést ugyan más fogja eszközölni, de ha ez nem fizet, akkor alperes fog fizetni. Ez a fizetési igéret tehát feltételes arra az esetre, ha más nem fizet a kitett határidő alatt, de semmi esetre sem kezességi nyilatkozat, hanem adósságelvállalás- Felperesnek tehát csak azt kell bizonyítani, hogy neki 8 nap alatt más nem fizetett- Ez a tény az alperes által irt 9- 7. a- levéllel, melyben a nem fizetést elismeri, bizonyítva van- Hogy későbben fizetés történt, azt alperesnek kötelessége igazolni, mivel az ő fizetési kötelezettsége már beállott volt a 8 napi nem fizetéssel, azt azonban semmivel sem igazolta, sőt a néh- T- K.-nak D) •/• a. leveléből kitűnik, hogy még 1887- decz- 5-én sem történt fizetés. Alperes ama kifogásait, hogy az A) •/• a- közös egyetértéssel visszavonatott, hogy az a nyilatkozat különben is az ő tévedésén alapult, nem tudta bizonyítani, mivel az valószínűsítve nem lévén, arra neki egyoldalú főeskü nem Ítélhető, annál is inkább, mert azt, hogy felperesi jogelődnek követe lései voltak, még nagvobb összegben néh- T- K. ellen elvállalt váltó és más kötelezettségekből azt K- G. Zs- és K. P. bizonyítják s igy az ellenkező van bizonyítva- Az adósságátvállalás különben is egészen uj jogalap s az átvállaló azokat a kifogásokat sem érvényesítheti a kereset ellen, amit az eredeti adós- Ezekből s az eisőbiróság által helyesen felhozott indokokból is az elsőbirói ítélet helybenhagyandó volt (902. febr. 25. 567.). - Curia: Hhagyja (902. jun. 12. 2920.). 21103. Bpesti tábla: Felp.-ek a felebbezési bíróság ítéletét az 1893: XVIII. tcz. 185. §-ának a) pontja alapján támadják meg és ebbeli panaszukat lényegileg abban összpontosítják, hogy a felebezési bíróság anyagi jogszabály megsértésével tagadta meg a felperesek kereseti jogát, daczára annak, hogy alperesi czég és dr. H. G. közt létrejött 2:1. alatti szerződés, az abban részt nem vett szerzők és igy felperesek javára kötöttnek is tekintendők, minélfogva a harmadik személy javára kötött szerződés jogi természetével biró 2'/. alatti szerződés felperesek javára közvetlen kereseti jogot biztosit. Ez a panasz alaptalan. A harmadik személy javára kötött és birói gyakorlatúink által is érvényeseknek elismert szerződéseknek fő jellege abban nyilvánul, hogy abból a szerződésből egy, a szerződési kapcsolaton kívülálló harmadikszemélyre:akedvezmiényezettre bizonyos jogi előny hárul és ez az előny rendszerint abban áll, hogy a szolgáltatás az adós részéről az-ő javára teljesítendő, viszont a kedvezményezett az