Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 8! egymással szerződő felek irányában r e n d s z e r i n t Követelések semminemű szolgáltatásra kötelezve nincsen. Az al- .eskta-rtt0"-, peresi czég és dr. H. G. közt létrejött 2\. alatti szerződés ezzel aZaS0!ásaSza jogi természettel nem bir; mert a felebbezési biróság által valódinak '. elfogadott és ekként az 1893: XVIII. tcz. 197. §-a értelmében a felül­vizsgálati eljárásban is irányadónak tekintendői 2;'. alatti szerződéssel dr. H. G. csupán az ailperesi czég részéről a gr. Z. J. ázsiai expe­ditiójáról irandó munka zoológiai részének kiadása tárgyában közölt­feltételeket ezen czég irányában fogadta el, a nélkül azonban, hogy ezzel a szerződéssel az abban részt nem vett szerzők kedvezniényezet­tekül kijelöltettek, illetőleg, hogy részükre bizonyos jogi előnyök biz­tosíttattak volna. Való ugyan, hogy ennek a szerződésnek 6. pontja értelmében az alperesi czég azt a kötelező Ígéretet tette, hogy tiszte­letdíj czimén fizet a szerzőknek és pedig mindegyiknek az általa teljesített munka szerint, nyolcz oldalas ivenként összesen 40 forintot, dr. H. G.-nak pedig a szerkesztésért nyolcz oldalas ivenként 10 forin­tot fizet; mindazonáltal a szerződésnek ez a rendelkezése, az abban iészt nem vett szerzők és az alperesi czég közt közvetlen jogviszonyt nem létesített, hanem a szerződésnek ezzel a pontjával a dr. H. G. és az alperesi czég közötti jogviszony oly értelemben lett szabályozva, hogy dr. H. G. a szerzők diját és illetőleg saját szerkesztési diját ezekben az összegekben számitható fel az alperesi czéggel szemben. (902. jan. 30. L G. 291/901.). 6. Kötelmek megszűnése. Elévülés. 21104. Bpesti tábla: A jogosított fél a kötél ezettekTöbb köteie­mindegyikétől külö n-k ülön csakabban az esetbenk ö-zett teljesítése. vetélheti az egész teljesítést, ha ez a teljesítés ré­szekre nem osztható, és mindegyik kötelezett fél ugyanannak a teljesítésnek véghezvitelét kötelezi; ellenben, ha a teljesítés a kö­telezettek között megosztható, habár többen együttesen is vesznek részt a jogügyletben: a jogosított nem követelhet annál többet, hogy a kötelezettek mindegyike a részek arányában vegyen részt a tel­jesítésben (901. okt. 30. I. G. 183.). 21105. Budapesti tábla: A hitelező kielégítése nélkül is Teljesítés megszünhetik ugyan a kötelem, ha a teljesítés lehetetlenné válik,lehetetlensége de az adós a teljesítés lehetetlensége miatt is csak akkor szabadul fel a kötelezettség alól, ha a teljesítés lehetetlensége az adós hi­báján kívül eső véletlen, vagy el nem hárítható körülménv folytán következik be (902. jun. 19. I. G. 90.). 21106. Bpesti tábla: Jogszabályt képez, hogy az adós ellen Fizetés bírói vezetett végrehajtás folyamán mindenki, aki az árverés által elesnék,letétbe hclyc­a lefoglalt dologhoz őt megillető valamely jogától, jogosítva van a zéssel. hitelezőt követelésére nézve kielégíteni- Minthogy pedig K- J. javára az 57L'- sztrr.u telekjegyzőkönyvben fölvett ingatlanokra a B- 6. t a bejegyzés szerint még vitás tulajdonjogának biztosítása végett a mennyiben az ingatlanok elárvereztetnének, K- J. a jelenleg ugyan még vita alatt álló jogától megfosztatnék: K- J- bár harmadik sze­mély, a végrehajtható követelésének kielégítésére jogosult lenne, te­kintet Eélkül a végrehajtást szenvedő adós beleegyezéésére, vagy bir ói zárlat feljegyeztetett s minthogy ekként kétségtelen, hogy a ellenzésére- Figyelembe véve azonban, hogy az árverés csak abban az esetben szüntethető be, ha a hitelező követelése teljes mérvében Márkát; Felsőbíróságaink elvi határ. XV. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom