Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖ'IELMI JOG. 70 kiegyenlítéséül a peres felek e részben megegyező előadása szerint Követelesek alperes 1901. évi augusztus 16-án készpénz helyett, egy a s—i épitő -^^t^zál­és földhitelbank részvénytársaság által H. D. S. nevére 1400 koro-zaso|ása náról kiállított és 1901. évi november 9-ik napjára felmondott be- ' . tétkönyvet adott át a felperesnek. Valamint egv szerű k ö t e-i ^rV^f "f" ! A •_ • m . • t_ n . A . , í ' ' Tüll KURW lezvények átruházása eseteben, ugy a magánpénz- átruházása. intézetek által kiállított betétkönyveken alapuló követelésnek fizetéskép való átengedése esetében is az átengedő ellenkező megállapodás esetein ki­vül a fizetéskép adott követelésnek nemcsak a va­lódiságáért, hanem a behajthatóságáért is a tör­vénynél fogva felelős. Alperes nem terjesztett elő bizonyí­tékot arra nézve, hogy felperes őt a kérdéses betétösszeg behajt­hatósága tekintetében a szavatosság alól felmentette, sőt az általa 4. alatt mellékelt felperesi levélnek az «u. ü. V.» betűkkel megjelölt és értelmére nézve a peres felek között nem vitás abból a kitéte­léből: «unter üblichen Vorbehalt>, vagyis a «szokásos fentartás mel­lett-, az következik, hogy felperes a kérdéses betétkönyv elfogadá­sakor alperesnek a behajthatóságért való törvényes szavatosságát ki­fejezetten fentartotta. Ezzel szemben az a körülmény, hogy felperes utóbbb a 2. alatt csatolt könyvkivonat szerint a kérdéses betétköny­vet a betétösszeg időközi kamataival fizetésképen az alperes javára irta, és hogy a 3. számú levelében az alperes ellen fennállott számla­követelését kiegyenlítettnek jelentette ki, a szavatosságról való le­mondásnak nem tekinthető, mert a fentebb emiitett betétkövetelés lejárata, a 2. alatti számla és a 3. számú levél keltekor még be nem következett és igy felperes ezeket a nyilatkozatokat kétség­kívül abban a feltevésben tette, hogy a betétösszeg a lejáratkor neki ki lesz fizetve. Minthogy pedig alperes beismerte, hogy a s—i épitő- és földhitelbank részvénytársaság ellen 1901. évi október 18-án a csőd elrendeltetvén, a kereseti számlában feltüntetett betétösszeg felperes részére a lejáratkor ki nem fizettetett, hanem behajthatat­lanná lett. a fentebb kifejtettek szerint felperes a betétkönyv ösz­szegével az alperest jogosan terhelte meg, és alperes a törvényes szavatosságánál fogva ezt a betét-tőkét járulékaival együtt felpe­resnek megtéríteni köteles. Ezeknél fogva az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával stb. — Curia : Hhagyja (903. jan. 29. 883 902.). 21101. Bpesti tábla: A felebbezési bíróság tényállásként Kötelezettség megállapította azt, hogy a kereset alapját képező vételi ügylet ere- átruházása. detileg az alperes és P. Zs. között jött létre és hogy ez utóbbi az eladott gép szállítására nézve a felperest jelölte meg kötele­zettül és egyúttal elfogadta az elsőbiróság által megállapított azt a tényállást is, hogy P. Zs. az alperesnek eladott gépre vonatkozó megrendelést foganatosítás végett átadta a felperesnek, s az alpe­res ebben a C) alatti levele szerint megnyugodott. Ezen tényállás mellett pedig a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az anyagi jogszabályt. Kétoldalú jogügyleteknél ugyanis, melyek­kel a szerződő felek mindegyike jogokat szerez és egyúttal kötelezettségeket vállal, ha az egyik szer­ződő fél a másik beleegyezésével szerződéses kö­telezettségét egy harmadik személyre átruházza: az ellenkező kifejezett kikötése nélkül, a szerző­désbe lépett harmadik személyre szállanak át az átruházónak a szerződésből eredő jogai is; mert ezek épen a harmadik személy által átvállalt köt e-

Next

/
Oldalképek
Tartalom