Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. adat sem lett szolgáltatva, abból a körülményből pedig, hogy 1381: LX. felperes a végrehajtást szenvedett sógora és hogy alperesek t-cz. követeléséről előzőleg tudomással birt, a tanuk és a félperes- 96. §. nek eskü alatt tett vallomásával bizonyított adás-vételi ügy- ^ igény be­let létrejötte és a vételár törlesztésének megállapított tényé- bizonyítása; vei szemben, az ügylet szinlegességére következtetés nem az igényper vonható. (901. jan. 13. LG. 272/900.) eldöntése. 20330. Curia: Az igényper tárgya csak az lehet, hogy az igénylő képes-e kimutatni a végrehajtás alá vont ingókra oly jogot, a mely alkalmas annak megakadályozására, hogy a végrehajtató követelése a lefoglalt ingókból kielégitést nyerjen. A kézi zálogjog azonban eme jogok közé nem tar­tozik, mert a kézi zálogjog egyedül azt a jogot állapítja meg, hogy a jogosult eme jogánál fogva követelésének a zálog­tárgyból leendő kielégítését követelheti, ellenben, minthogy a végrehajtás nem érinti a kézi zálogra jogosultnak azt a jogát, hogy követelését a kézi zálogul lekötött ingókból kielégíthesse., annál­fogva a jogosult fél vélt elsőbbségi igényeinek érvényesítése nem igényper, hanem elsőbbségi igéng útjára tartozván, a felebbezési biróság helyesen itélt akkor, midőn felperest, ki a lefoglalt ingókat egyedül vitatott megtartási jogánál fogva kérte a fog­lalás alól felmenteni, keresetével elutasította. (Hasonló érte­lemben döntött a Curia 1896. Cl. 267. és 1900. G. 612/899. sz. alatt.) Felperes további panasza az, hogy a felebbezési biróság szerinte jogszabály megsértésével kötelezte őt a per­és felebbezési költség fizetésére, jóllehet felperes felfogása szerint a felebbezési biróság azzal, hogy igényeinek érvénye­sítését az elsőbbségi igény útjára utalta, elsőbbségi igényé­nek jogosultságát elismerte. Ez a panasz sem alapos, mert felperes ebben a perben pervesztessé vált, az a kérdés pedig, hogy igényeit más uton érvényesítheti-e. a költségek feletti határo­zatra befolyással nem lehet. (900. szept. 13. I. G. 280.) 20337. Curia : A felebbezési biróság az alperesek által megtámadott Ítéletében, bár meg is állapította, hogy a le­foglalt követelés oly ingatlanok vételárát képezi, melyeket igénylő felperes a végrehajtást szenvedőtől ajándékba kapott, és a vételár az ajándékba kapott dolgot helyettesíti, mégis helyet adott felperes igénykeresetének, mivel abból a felfo­gásból indult ki, hogy a megajándékozónak az ajándékozás idejében fennállott tartozásáért, ennekbehajthatatlansága esetén a megajándékozott felelőssége igényper keretében meg nem oldható és hogy alperesek a felperesi kereset ellen csak olyan kifogással élhetnének, hogy a lefoglalt követelés a végrehajtást szenvedőnek tulajdona, vagy hogy az átruházás színlelt ügy­letet foglalna magában, és a hitelezők kijátszását czélozza. A felebbezési bíróságnak ez a jogi felfogása azonban nyilván téves, mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint oly esetben, midőn a végrehajtató oly vagyonra, -- melyet a végre­hajtást szenvedő elajándékozott, — végrehajtási zálogjogot szerez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom