Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

70 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. őt is kötelezte, mivel ő megvevén az elsőrendű alperesnek t.-cz. a felperestől bérben tartott bolthelyiségében elhelyezve volt 72. §. áruit és azokat még a vételtől számított fél évig, a mely Törvényes időre a bért felperesnek kifizette, a bérelt helyiségben tartzálogjoij. ván, mint a megvett áruk tulajdonosának és mint olyannak, a ki felperessel bérleti szerződési jogviszonyban nem állott s a kivel szemben felperesnek jövőben lejárandó bérkövetelése nem volt, jogában állott a saját áruit a bolthelyiségből elvitetni, a nélkül, hogy felperesnek vele szemben bérkövetelés hiányában törvényes zálogjoga fennállott volna a tulajdonává vált ingóságokra. Ez a panasz azért alaptalan, mert a felebbezési bíróság tényállása szerint az elsőrendű alperes bérleti szerződése felperessel öt évre köttetett s lejárat által, vagy más módon való megszűnésére nézve a tényállás meg nem állapíttatott, felperesnek törvényes zálogjoga pedig az elsőrendű alperessel szemben a bérelt helyiségben tartott ingókra fennállott és meg nem szűnt az által, hogy ez az alperes ingóit a másodrendű alperesnek eladta és hogy azokat a vevő másodrendű alperes a vételtől számítva még fél évig a bérhelyiségben tartotta s erre a fél évre a bért felperesnek megfizette ; mert továbbá a felebbezési bíróság tényállása szerint a II. r. alperes a felperes és a I. r. közt levő bérleti jogviszonyról, s így a felperes törvényes zálogjogáról is tudomással birt, s a megvett áruknak a bérelt helyiségből felperes előleges értesítése és beleegyezésének kikérése nélkül éjjel gyorsan és titokban elszállításában közreműködött, a mely cselekmény által felperes törvényes zálogjogának a lejárt vagy lejárandó bérösszegek tekintetében rosszhiszemüleg meghiúsítása idéztetett elő; minthogy pedig a kir. Curia 1901. évi deczember 17-én I. G. 555. sz. a. ügyben hozott feloldó végzésében azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a bérbeadó nem köteles tűrni, hogy a bérelt helyiségben levő ingók, melyek törvényes zálogjoga tárgyául szolgálnak, a bérelt helyiségből olykép távolittassanak el, hogy még a fél évi bérösszeg se találjon fedezetet; minthogy továbbá a Curia azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a bérbeadó jogosítva van a neki törvényes zálogul szolgáló ingóknak, ha azok az 6 tudta nélkül, vagy épen tilalma ellenére a bérelt helyiségből elvitettek, a fél évi bérösszeg biztositása erejéig való visszaszállítását s ezzel törvényes zálogjogának fél évi bér erejéig visszaállítását, esetleg pedig megfelelő Uztositék adását a bérlőtől és oly harmadik személyektől is követelni, a kik törvényes zálogjogának meghiúsítását czélzó és előidéző cselekményben részt vettek ; ezeknélfogva nem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt azzal, hogy a fél évi bérösszegnek megfelelő 900 koronának felperes törvényes zálogjoga biztositása végett birói kézbe való letételére, arra való tekintettel, hogy a megállapított tényállás szerint a bérelt helyiségből elvitt áruk