Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 69 20324. Budapesti tábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-a 1381 :LX. szerint a bérbeadót félévi bérösszeg erejéig törvényes zálog- t.-ci. jog illeti s félévi bérösszeg erejéig érvényesíthető a törve- 72. §. nyes zálogjog akár a már lejárt, akár a legközelebb le- Törvényes járandó, akár részben lejárt, részben lejárandó részletekre zálogjog. nézve. Jogosan kérhette tehát végrehajtató K. T. háztulajdonos törvényes zálogjoga alapján lU évi bérösszegnek többi végrehaj tatókat megelőző elsőbbséggel való sorozását és kielégítését, tekintet nélkül arra, hogy ezen bérösszeg a foglalást megelőző ll-2 évnél régibb-e vagy sem, mert erre vonatkozó korlátozást a hivatkozott §. nem tartalmaz; a korlátozás csak magára a bérösszegre s nem annak lejárati idejére vonatkozik (902. máj. 14. 3299/901.) — Curia: Hhagyja (902. aug. 4. 5321.) 20325. Curia felülvizsgálati tanácsa: .... Az elsőrendű alperes U. Szvetozár azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság azért alkalmazta helytelenül az 1881: LX. t.-cz. 72. §-ának a törvényes zálogjogra vonatkozó rendelkezését, mivel ez az alperes már azóta, hogy a bolti árukat másodrendű alperes D. Szvetozár megvette, a bolti helyiséget nem használja, neki ebben a helyiségben ingói nincsenek s igy nem létező ingóságokra felperesnek törvényes zálogjoga nem lévén, ennek biztosítására ez az alperes 900 korona birói kézbe letételére jogszerűen kötelezhető nem volt és egyébként is ez az alperes már külön 900 korona megfizetésére is köteleztetett, Ij]z a panasz alaptalan, mert a felebbezési biróság ítéletének meg nem támadott tényállása szerint elsőrendű alperes U. Szvetozár az üzlet helyiséget felperestől öt évre bérelte ki ..... . az a körülmény tehát, hogy elsőrendű alperes a bolti helyiséget tényleg nem használja és hogy abban ingói nincsenek, nem gátolhatja felperest annak a jogának érvényesítésében, hogy a bérleti idő letelte előtt a bolthelyiségből tudta nélkül eltávolított ingók helyett, a melyekre a bér tekintetében törvényes zálogjoggal bírt, a fél évi bérnek megfelelő összeg birói letétbe helyezése által biztosítást követeljen, valamint az a körülmény sem, hogy az elsőrendű alperes a bérleti időtartamnak valamelyik fél évi szakára járó bér fizetésére már birói Ítélettel is köteleztetett, a mely utóbbi állítás egyébként tényállás gyanánt szintén nem nyert megállapítást, mert az öt évi bérleti időtartam valamelyik fél évi szakára járó bérösszeg jogilag nem azonos azzal a fél évi bérnek megfelelő összeggel, a melynek birói kézbe való letétele által felperes törvényes zálogjogának helyreállítására az alperesek köteleztettek. A másodrendű alperes D. Szvetozár pedig azt panaszolja, hogy a felel)bezési biróság vele szemben azért alkalmazta helytelenül az 1881: LX. t.-cz. 72. §-ának a törvényes zálogjogra vonatkozó rendelkezését és azért sértett anyagi jogszabályt, a mikor felperes törvénves zálogjogának biztosítása végett a fél évi bérnek megfelelő 900 korona birói kézbe helvezéséiv