Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

18 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: XVlll. jogszabályt sértett, a mikor a polgári per tárgyalását a bünt.-cz. tető eljárás jogerejü befejezéséig fel nem függesztette. Ez a 44- §• panasz alaposnak találtatott, A C. és D. alatti okiratokon A tárgyalás néhai R. József névaláírásaként szereplő aláirások valódisáfelfüggesztése. gát az alperesek tagadiák és a felebbezési biróság Ítéletében azt állapította meg tényállásként, hogy ezek az okiratok nem származnak a kötelezettként szereplő R. Józseftől és hogy ezek nem valódiak. A felebbezési biróság még Ítéletének meghozatala előtt az okiratok másolatának áttétele mellett megkereste az ügyészséget a fenforogni látszó magánokirathamisitás bűntettének jelenségei következtében a büntető eljárás meginditása végett A felebbezési biróság Ítéletének tényállása szerint a felek azt a kérelmet terjesztették elé, hogy a peres eljárás felfüggesztessék és az iratok a büntető bírósághoz tétessenek át, a mely kérelmet a felebbezési biróság nem teljesítette. A S. E. 44. §. szerint a biróság a tárgyalást felfüggesztheti akkor, ha a perben hivatalból üldözendő olyan büntetendő cselekmény jelenségei merülnek fel, amely cselekmény megállapítása a per eldöntésére lényeges befolyással bír, de a tárgyalást felfüggeszteni nem köteles és a biróság ez irányú elhatározására nem bir befolyással a felek kérelme, tehát a per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelem megtagadása a S. E. 44. §. értelmében eljárási jogszabály sértését nem foglalja ugyan magában, azonban a peres felele az iránt előterjesztett kérelme, hogy a per tárgyalása felfüggesztessék^ magában foglalja azt a kölcsönös megállapodást is, hogy a per ne tárgyaltassék, hanem az iratoknak a büntető bir ósághoz áttételével szüneteltessék, addig mig a büntető eljárás jogerejüleg befejeztetik. A S. E. 52. §. szerint a per akkor is szünetel, ha a tárgyalást egyik fél sem kívánja; annál inkább helye van tehát a per szünetelésének, ha az iránt mindkét fél megegyezett. Ezt az eljárási jogszabályt sértette a felebbezési biróság akkor, mikor a per szünetelését ki nem mondotta, és a pert iteletileg eldöntötte. Ez okból a felebbezési biróság ítélete feloldandó és a per a büntető eljárás jogerejü befejezéséig szünetelőnek kimondandó volt. (902. szept. 25. (i. 328.) 20208. Curia: Habár a peres felek egyértelmű előadása szerint a történt balesetből kifolyólag emberölés vétsége miatt alperes czég tagjai ellen bűnvádi eljárás tétetett folyamatba, mely még jogérvényes határozattal befejezve nincs, mind a mellett a polgári per tárgyalása a S. E. 44. §-a alapján nem volt felfüggeszthető, mert a polgári perben fen forgó annak az anyagi magánjogi kArdésnek eldöntése, hogy alperes czég felelősséggel és kártéritéssel tartozik-e az alperes szeszgyárában alkalmazott B. M. gyári munkást ért balesetért felperesnek, mint hátrahagyott özvegynek, nem függ attól a büntetőjogi kérdéstől, hogy a balesetért akár az alperes czég tagjai, akár harmadik személyek büntetőjogilag felelősségre rovhatók-e vagy sem és az