Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

16 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: XVlll. azért nem állapíttatott meg, mert az ügyvéd azzal, hogy a t.-cz. bíróságnak a hiteles fordításra vonatkozó és a felhozottak 39. §. szerint törvényszerű utasításának meg nem felelt, nem a megbízója érdekében járt el s igy a fél a felfolyamodás költségével nem terhelhető. (900. nov. 24. I. H. 42.) 40 • §• 20203. Budapesti tábla: A felebbezési bíróság helyteBizonyitás lenül értelmezte ugyan a S. E. T. 40. §-át, a midőn kijelenokirattal. tette, hogy az alperes által 2'/- alatt becsatolt közjegyzői okiraton kívül minden egyéb bizonyítást ezen szakasz alapján mellőz, mert ezen szakasz szerint a bíróság olyan körülmény tekintetében záhat ki egyéb bizonyítást, melyet a fél beszerezhető okirattal bizonyíthat. Ezen intézkedés előfeltétele tehát az, hogy tényleg létezzék oly okirat, a mely a szóban forgó körülmény bizonyítására alkalmasnak látszik. A fenforgó esetben azonban felperes épen a 27. alatt becsatolt okirattal szemben az alperesnek eskü alatti kihallgatása által kívánta bizonyítani azt, hogy az általa vitatott megállapodás, ha ez a bemutatott okiratba be nem vétetett is, néhai N. J. és az alperes közt mégis létrejött. Ily körülmények közt azonban a S. E. T. 40. §-a a fent kifejtettek szerint nem alkalmazható. (900. szept. 6. II. G. 62.) 43. §. 20204. Lőcsei tvszék felébb, tanácsa: Tekintettel arra, hogy Perek egyesi- az elsőbiróság a 93: XVIII. t.-cz. 43. §-ában foglalt elvnél tése. fogva a felperesnek a kir. kincstár elleni igényperét a város ellen indított igényperével egyesitette, de a kincstár elleni igényperben érdemileg nem határozott, — a város elleni igényperben hozott Ítélet ez okból itt felül nem bírálható ily alakban, ennélfogva a tvszék polg. felébb, tanácsa a 93 : XVIII. t.-cz. 45. §-a értelmében ezen perek egyesítését megszünteti és utasítja az elsőbiróságot, hogy a kir. kincstár elleni igényperre vonatkozó iratokat ezen iratokból csomózza ki, abban érdemileg határozzon, a többi iratokat pedig ide terjeszsze fel. (901. ápr. 17. 900. D. 166.) 44 §. 20205. Curia felülvizsgálati tanácsa: Felperes felülvizsA tárgyalás gálati kórelmében azért támadja meg a felebbezési bíróság felfüggesztése Ítéletét, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett (örök. per), azzal, hogy keresetével mint idő előttivel elutasította, mert az örökhagyó hitelezője az örökösödési igények eldöntését és a hagyaték átadását bevárni nem tartozik, hanem lejárt követelését az örökösökkel szemben ezt megelőzőleg is érvényesítheti. A felebbezési bíróság azt mondja, hogy ez a jogszabály felperesre azért nem alkalmazható, mert felperes maga is örökös ós pedig peres felek között vitás örökösödési igények forogván fenn, annak eldöntése előtt meg nem állapitható, hogy alperest mekkora örökrész illeti és mennyi hagyatéki terhet köteles viselni. Ez azonban szerinte helytelen, mert ő az örökrész erejéig kérte alperest marasztalni, az ő követelése nem vitás, vitás örökösödési igény nincsen is köztük. Felperes panasza lényegében alapos. A megállapított tényállás