Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 129 nyét helyettesíti, intéztetik, a kereset azon törvényszék előtt 1881: xvil. indítható, mely a megtámadott kielégítési végrehajtást elren- t.-cz. delte, melynek hatásköre a dolog természeténél fogva az ál- 36, §. tala elrendelt végrehajtás hatályon kivül helyezésére is kitér- Váltóbw-őság jed. Minthogy pedig jelen esetben az elsöbiróság mint váltóbiróság előtt folyó által elrendelt kielégítési végrehajtás támadtatott meg' ennél- megtámadási fogva az elsöbiróság mint váltóbiróság a végrehajtás hatályon- kivül per, helyezésére irányuló jelen megtámadási kereset elbírálására illetékes, miért is az elsöbiróság végzésének megváltoztatásával, ezen perben, illetékessége megállapítása mellett, az ügy érdemében határozathozatalra volt utasítandó. (901. jan. 16. 77.) — Curia: A másodbiróság végzése helybenhagyatik az állandó birói gyakorlatnak megfelelő indokolásánál fogva és azért, mert jelen per tárgya 1,000 kor. értéket meghaladván, sommás eljárásra ez a per az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §. 1. pontja értelmében nem tartozik. (901. jul. 2. 856.) 20417. Curia: A Cs. T. 42. §-a értelmében a tömegben 42—44. §§. talált dolgok, melyek nem a közadós tulajdonai, nemcsak Visszaköveteazon esetben követelhetők vissza, ha az azok iránt támasz- Us joga. tott igény tulajdonjogon, hanem azon esetben is, ha az személyes igényen alapszik. (902. márcz. 4. 979/901.) 20418. Pécsi tábla: A törvényszék által felhozott indokok alapján a tábla is bizonyítottnak találja, hogy felperes posta utján Prosznitzból Kaposvárra közadós, mint megrendelő részére küldött kereseti áruk rendeltetési helyükre a közadós ellen 1900. márczius hó 21. elrendelt csőd megnyílta után érkeztek és hogy ugyanazokat a tömeggondnok a csőd megnyílta után vette át. Ily tényállás mellett a törvényszék az 1881: XVII. t.-cz. 44. §-a alapján helyesen állapította meg felperesnek visszakövetelési jogát. Tekintve már most, hogy a peres áruk a csőd megnyitása idejében a közadós birtokában nem voltak s azok csődtömeget nem képeztek, következve a visszakövetelési jog érvényesítésére nézve a Cs. T. 43. és 169. §-ai alkalmazást nem nyerhetnek; tekintve továbbá, hogy a visszakövetelési jog megállapításával a vételi jogügylet hatályát veszítvén, az elöbbení állapot állítandó helyre, melynek folyományaként az áruk vagy természetben adandók vissza, vagy azoknak ki nem egyenlített ára térítendő meg ; tekintve másrészről, hogy a tömeggondnok a csődnyitás után érkezett peres áruk átvételére, csödvagyónként leltározására és eladására, minthogy a vételár sem kifizetve, sem felajánlva nem lett, jogosított nem volt és igy az áruknak átvétele, kezelése és értékesítése körüli költséggel felperest terhelni és felperest az áruk eladásával elért vételári összeggel való megelégedésre szorítani nem lehet: a törvényszék Ítéletét azon részében, raelylyel alperes az áruk ós csomagolásuk fejében felszámított 643 K 80 f-ből 540 K sjárulékaimé gflzetésére köteleztetett, helybenhagyni, míglen a 103 K 80 f többletre vonatkozó elutasító részében megváltoztatni s alperest ezen tőketöbb N i Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. XIV. 9