Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

130 CSŐDTÖRVÉNY. 1881:XVII.. s járulékai megfizetésére kötelezni kellett. (901. ápr. 9.757.) — t.-cz. Curia: Hhagyja. A perben bizonyitott s az alsóbiróságok 42-44. §§. által helyesen megállapított tényállás szerint a felperes által Visszakövete- visszakövetelt áruk a csődnyitáskor a tömegben nem talállés joga. tattak, hanem azokat, mint a csődnyitás napját követő napon a közadós czimére postán érkezetteket, tömeggondnok az általa ismert ama körülmény ellenére, hogy az áruk a csődnyitás előtt rendeltetésük helyére nem értek és a közadósnak vagy helyette egy harmadiknak birtokába nem jutottak s hogy igy azok a tömeghez tartozóknak vélelmezhetők nem voltak, a fuvarozó postaintézettől átvette s azokat a csődtömeghez leltároztatta ós később elárvereztette. Ezek szerint tömeggondnok a visszakövetelt árukat a tömeghez jobb tudomása ellenére leltároztatván s árvereztetvén el, következőleg a Cs. T. 43. §-ának rendelkezése a jelen esetben már ez oknál fogva alkalmazást nem nyerhetvén: a tábla Ítéletét indokaiból helybenhagyni kellett. (902. márcz. 4. 939.) 47.; 48. §§. 20419. Curia: Amásodbiróság végzése megváltoztattatik Tömegköltség, neheztelt abban a részében, a mely szerint a csődtömeggondnok dijából és költségeiből 1,200 koronának előnyös tételként való sorozása mellőztetett s erre nézve is az elsőbiróság végzése hagyatik helyben, vonatkozóan felhozott indokainál fogva és azért: mert a végrehajtási törvény 29. §-a értelmében abban az esetben, ha a végrehajtást szenvedő a végrehajtási eljárás folyamán lesz vagyonbukottá, a végrehajtási eljárás további fokozatán a csődeljárás hatályára nézve nem a végrehajtási, hanem a Cs. T. rendelkezései alkalmazandók, már pedig a Cs. T. 53., 47. és 48. §-ai értelmében, a csődtömeggondnoknak a külön tömeget terhelő kiadásai és dijai a jelzálogos hitelezők követelései előtt elégitendők ki és mert a csődtömeggondnok az elsőbiróság végzésében felsorolt adatokkal, a részéről felszámított összegnek ilyen minőségét kellően kimutatta. (901. decz. 17. 6750.) 60. §. • 20420. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék: Nem A közadós al-vitás a következő tényállás: W. S., aki az 1901. márczius kalmazottjá- 31-én csődbekerült G. W. és J. czégnél állandó fizetéssel mint nak járó, en-ügynök alkalmazva volt, 99 K tőke és járulékával tartozott gedményezett K. S. budapesti kereskedőnek. K. S. bíróilag foglalás alá vette fizetés osztd- W- S.-nak a G. W. és J. czégtől járó fizetését. A végrehajlyozása. tási bíróság dr. S S. ügyvédet rendelte ki a lefoglalt követelés behajtására ügygondnokul. Az ügygondnok az A. a. ítéletet eszközölte ki 1901. január 22-én G. W. és J. czég ellen, majd kielégítési végrehajtáshoz nyert jogot. A 125,231/901. sz. bejelentéshez csatolt mellékletekkel a bejelentés tartalma egész terjedelmében igazolva van. E tényállás alapján nem vitás a felek közt az sem, hogy az ügygondnok alperes bejelentett követelése még a felszámolás előtt (1901. május 30.) jogerős birói határozattal meg lett állapítva. A felperes tömeggondnok tehát az alperes ügygondnok követelésének valódi-