Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

126 CSŐDTÖRVÉNY. 81: XVII. hanem azt a hitelező utóbb végrehajtás utján szerezte, a hitet.-cz. lezők megkárosítása nem következtethető; mert a Cs. T. 28. §-a • §• 3. p. 2. pontjának helyes értelmezése szerint a megkárosításnak Váltóügylet az ügylet megkötésében kell állnia. A csődhitelezőknek az ügygtámadásalet megkötése által való megkárosítása azonban csak akkor forog fenn, ha az ügylet megkötése idején és közvetlenül az ügylet által a hitelezők megkárosittatnának, a jelen esetben tehát, ha a váltóért alperes a közadósnak ellenértéket nem adott volna s ekként a váltó értéke a közadósnak a csődhitelezők kielégítésére szolgáló vagyonából minden ellenérték nélkül elvonatnék. Oly esetben tehát, ha a közadós a hitelező által utóbb szerzett zálogjog egyenértékét megkapta, a zálogjog megszerzésének ténye s az ennek folytán nyert kielégítés a Cs. T. 28. §-ának 2. pontja alapján meg nem támadható. De nem támadható meg alperesnek a zálogjog szerzésére és a követelés kielégítésére vonatkozó jogcselekvónye a Cs. T. 27. §-ának 1. pontja és a 29. §. alapján sem, mert a csődnyitási kérvény beadása az ügylet hatálytalanságát egyéb előfeltételek mellett csak akkor eredményezi, ha a csödnyitási kérvény folytán a csőd tényleg megngittatott: az 0. J. ellen 1900. júliusban beadott, de visszavont csődnyitási kérvény tehát jogilag olyannak tekintendő, mintha az be sem adatott volna; mert továbbá a Cs. T. 29. §-a csak az esetben nyerhet alkalmazást, ha a hitelező csalárd módon és azzal a czéltudatos szándékkal, hogy a hitelezőket megkárosítsa, jogcselekményt végez, alperesnek a csődhitelezők megkárosítására irányuló szándékára nézve azonban a perben adat fel nem merült. (901. decz. 12. 19117/901.) — Szegedi tábla: Hhagyja. Indokok: Felperes tömeggondnok keresetében azt kérte, hogy a szegedi törvényszék mint váltóbiróságnak 12014 900. sz. a. végrehajtást rendelő végzése alapján 0. J. közadós ellenében alperes javára 6000 K tőke s járulékai erejéig 1900. június 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás a közadós csődhitelezőivel szemben hatályon kivül helyeztessék és alperes az emiitett végrehajtás következtében behajtott 4830 K 50 f.-nek és járulékainak visszafizetésére köteleztessék. Felperes tehát egyedül az emiitett végrehajtási jogcselekményt és annak alapján szerzett kielégítést támadja meg. Minthogy alperes a kielégítést végrehajtás utján szerezte, a végrehajtás pedig jogerőre emelkedett sommás végzés alapján rendeltetett el, a felperes magát a végrehajtás alapjául szolgáló sommás végzést és váltói ügyletet meg nem támadta, a jogszerű alapon szerzett kielégítés által a csődhitelezck megkárosítóitoknak nem tekinthetők, a kérdéses végrehajtás tehát a Cs. T. 29. §-a alapján meg nem támadható. Felperes keresete szerint a közadós földmives, ós a per adataiból nem tűnik ki az, hogy a közadós kereskedő volna; tekintve tehát, hogy a fizetések megszüntetéséről, mint olyan körülményről, mely egymagában is maga után vonja a csőd megnyitását, csupán a kereskedőknél lehet szó; a kérdéses végre-