Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY 127 hajtás a Cs. T. 27. §-ának 2. pontja alapján sem támadható 1881:XVII. meg, az alperes által foganatosított végrehajtás nem a csőd- * °z. nyitási kérvény beadása után, illetőleg a csődnyitási kérvény 28. §. 2. p. beadását megelőzött 15 napon belül foganatosíttatott; mert mint az elsőbiróság Ítéletében kifejtette, az 1901. július 5-én beadott, de utóbb' visszavont csődnyitási kérvény pedig ugy tekintendő, mintha az be sem adatott volna, az a csődnyitási kérvény pedig, a melynek alapján a közadós ellen a csőd elrendeltetett, alperesnek felperes által nem tagadott előadása szerint csak 1900. angusztus 13-án, tehát a megtámadott végrehajtási jogcselekmény foganatosítását követő 15 nap eltelte után adatott be, s igy a Cs. T. 27. §-ának 2. pontjában előirt feltétel is hiányozván, a megtámadásnak eme §. alapján sincs helye. (902. febr. 30. 535.) Curia: Hhagyja. (902. decz. 11. 3007.) 20414. Szegedi tábla: Felperes tömeggondnok keresetében 29-_§azt kérte, hogy a szegedi törvényszék mint váltóbiróságnak A hüelezo^ 12014/900. sz. a. végrehajtást rendelő végzése alapján O. J. ™egkárositáközadós ellenében alperes javára 6000 K tőke s járulékaisat czelz°J°9erejéig 1900 június 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás cselekveny a közadós csődhitelezőivel szemben hatályon kivül helyeztes- megtámadása sék és alperes az emiitett végrehajtás következtében behajtott 4830 K 50 f-nek és járulékainak visszafizetésére köteleztessék. Felperestehát egyedül az emiitett végrehajtási jogcselekményt és annak alapján szerzett kielégítést támadja meg. Minthogy alperes a kielégítést végrehajtás utján szerezte, a végrehajtás pedig jogerőre emelkedett sommás végzés alapján rendeltetett el, a felperes magát a végrehajtás alapjául szolgáló sommás végzést és váltói ügyletet meg nem támadta, a jogszerű alapon szerzett kielégítés által a csödhitelezők megkárositottaknak nem tekinthetők, a kérdéses végrehajtás tehát a Cs. T. 29. §-a alapján meg nem támadható- Felperes keresete szerint a közadós földmives, és a per adataiból nem tűnik ki az, hogy a közadós kereskedő volna; tekintve tehát, hogy a fizetések megszüntetéséről, mint olyan körülményről, mely egymagában is maga után vonja a csőd megnyitását, csupán a kereskedőknél lehet szó ; a kérdéses végrehajtás a Cs. T. 27. §-ának 2. pontja alapján sem támadható meg, az alperes által foganatosított végrehajtás nem a csődnyitási kérvény beadása után, illetőleg a csődnyitási kérvény beadását megelőzött 15 napon belül foganatosíttatott; mert mint az elsőbiróság Ítéletében kifejtette, az 1901. július 5-én beadott, de utóbb visszavont csődnyitán kérvény pedig ugy tekintendő, mintha az be sem adatott volna, az a csődnyitási kérvény pedig, amelynek alapján a közadós ellen a csőd elrendeltetett, alperesnek felperes által nem tagadott előadása szerint csak 1900 augusztus 13-án, tehát a megtámadott végrehajtási jogcselekmény foganatosítását követő 15-nap eltelte után adatott be, s igy a csődtörvény 27. §-ának 2. pontjában előirt feltétel is hiányozván, a megt