Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 125 elül ásította (902. febr. 21. 20.) - Curia : Hhagyja (902. decz. 1381: XVII. 18. 2432.) 204-12. Cwna felülvizsgálati tanácsa: Alaptalan az a fel- 2*. £. peresi panasz, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett Vagyonátruazzal, hogy a közötte és a végrehajtást szenvedők között lé- házási szertesült vagyonátruházási szerződést alperessel szemben hatály- ződés megtalannak nyilvánította, a nélkül, hogy megállapította volna, támadása. hogy a végrehajtást szenvedetteknek nem volt egyéb oly vagyona, a mely az alperesi követelés fedezésére szolgálhatott; mert az; hogy valamely okiratban foglalt kijelentés, az okiratot kiállító feleknek minő akaratát fejezi ki és milyen jogviszonyt hoz létre, jogkérdés; ellenben az, hogy az okiraton kivül eső körülményeknél fogva az okiratban foglalt kijelentés által az okiratot kiállító feleknek mi volt az egységes, valódi akarata, elhatározása, jelesül, hogy a felek nem a kijelentéssel kifejezett szerződési viszonyt, hanem más szerződési viszony létrehozását czélozták (ténykérdést képez). A felebbezési bíróság a B) alatti okiraton kívül eső körülményekből jutott arra a ténybeli meggyőződésre és állapította meg azt a tényállást, hogy felperesnek és végrehajtást szenvedőknek nem az volt az egységes akaratelhatározása, hogy közöt^ tük adásvételi szerződés létesüljön, hanem az, hogy alperes a kielégítési alapot követelésének kielégítésére ne fordíthassa s ekként az alperes követelésének fedezésére ne szolgáljon. E tényállás mellett tehát a B) alatti okiratban kifejezett adásvételi szerződés jogilag létre sem jött és mint ilyen, színlelt lévén, minden további előfeltétel nélkül önmagában véve hatálytalan, következésképen ily körülmények között közömbös az, hogy a B) a. okiratban foglaltakon kivül volt-e a végrehajtást szenvedetteknek egyéb oly vagyona, a mi alperes követelésének kielégítésére fedezetül szolgálhatott és közömbös az is, hogy e vagyonátruházásról kiállított okirat keletkezése előtt már fennállott alperesi követelés megvétele végett a végrehajtás az okirat kelte előtt rendeltetett-e el vagy sem; és így a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, hogy e tekintetben a tényállás megállapításába nem bocsátkozott. (903. máj. 22. G. 33.) 204-13. Szegedi törvényszék: Azt, hogy a megtámadás tár- 28. §. 2. p. gyává tett szerződésnek megkötése által a csödhitelezők megkárosít- Váltóügylet tattak, a tömeggondnok, ki megtámadási jogát erre alapította, megtámadása tartozik bizonyitani. Az alperes által végrehajtás utján szerzett zálogjog és a nyert kielégítésnek hatályossága vagy hatálytalansága a Cs. T. 28. §-ának 2. pontja alapján nem tehető függővé a jelen perben attól, hogy alperes nyujtott-e kellő bizonyítékot arra, hogy a váltóra ellenértéket adott; mert a váltóval szemben felperest terheli annak a bizonyítása, hogy a közadós a váltóra értéket nem kapott. Minthogy pedig ezt felperes nem bizonyította, egymagában abból, hogy a biztosítás a hitelezőnek nem a váltóügylet létrejöttekor lett adva, L