Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)
CSŐDTÖRVÉNY. 121 minthogy felperes semmi olyan adatot fel nem hozott, mely- I8«i XVII bői H. N. közadósnak mint magánszemélynek fizetéseinek t.-pz. az akkori időben történt megszüntetésére alaposan követkéz- 27. §. 3. p. tethetni lehetne, a nevezett közadósnak mint magánszemélynek A közadós külön vagyonára az alperes javára lekebelezett zálogjog ezen az jogcselekvéalapon sikeresen meg nem támadható. (902. nov. 12. 5251.) nyének meg20409. Budapesti tábla: Felperes a közadósnak azt a támadása. jogcselekményét támadta meg, a melylyel az alperes állitólaqos követelésének biztositására az A) alatti leltárban foglalt borokat és hordókat alperesnek kézi zálogul adta, egyszersmind annak megállapítását is kérte, hogy a szóban levő zálogtárgyak értékesítése folytán a tömeggondnok kezeihez befolyt 600 frt vételári összeg a csődtömeg tulajdonát képezi. A zálogjog alapjául szolgáló követelést azonban a 12,052/99. sz. pertárnoki jelentéssel beterjesztett perirataiban meg nem támadta. Annak előrebocsátása mellett, hogy a megtámadási kereset csak a sérelmes jogcselekmény hatálytalanítására irányulhat, tehát annak tárgya közvetlenül valamely tulajdonjognak a csődtömeg részére odaitélése nem lehet, mert a jogcselekmény hatálytalanításával már a törvény erejénél fogva a csödtömeggondnok rendelkezik a visszaszerzett vagyonnal, elbirálandó kérdés csak az, vájjon az alperes által szerzett zálogjog a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan-e ? A Cs. T. 27. §-a 3. pontjának a megtámadás egyik alapjául vett azon rendelkezése, mely szerint megtámadható a közadós által a fizetések megszüntetése, vagy a csődkérvény beadása után, vagy az ezt megelőző 15 napon belül adott biztosítás; a követelés keletkezésével egyidejűleg adott biztosításra nem vonatkozik, mert ezen törvénypont czélja nyilván az, hogy a közadós ne részesitse egyik hitelezőjét a többiek rovására oly kedvezményben, melyhez annak a cselekmény idejében joga nem volt. Már pedig nem lehet ily jogtalan kedvezményről szó akkor, midőn a hitelező az egyidejűleg adott kölcsönért zálogot köt ki és ezt a kikötéshez képest nyomban meg is kapja, mert a közadósnak azon jogcselekménye, hogy kölcsönt vesz fel, habár ez a válságos időben történt is, egymagában a többi hitelezőre nézve még károsítást nem képez. Ebből kiindulva, a bizonyítással terhelt felperes azt tartozott volna bizonyítani, hogy alperes a követelésének keletkezésével nem egyidejűleg jutott a biztosításhoz, hanem a zálogtárgy birtokát követelésének keletkezése után csak később és pedig a válságos időben szerezte meg. Felperes azonban ezt a döntő körülményt bizonyítani meg sem,kísérelte, ellenben alperes, kit a bizonyítás nem terhelt, R. Ármin és K. Miksa érdektelen tanuk egybehangzó vallomásával bebizonyította, hogy az 7. és 2 alatti váltókkal fedezett 2500 frtos kölcsönkövetelésének biztositására a szóban levő tárgyakat a kölcsönadással egyidejűleg és nem is a válságos időben kapta kézi zálogul. Ezek szerint felperes