Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY 113 igényét bérbeadó ép ugy, mint a Cs. T. 19, §-ának rendel- "881: XVll. kezése esetében csak mint csődhitelező érvényesítheti. Nem 22. §. A közadós állapítását tárgyazó 48. §-a 2. pontjában a Us. 1. 2^. $-ára Mtötte hatörténik hivatkozás, mivel a Cs. T. 48. §-ának 2. pontjában szonbérleh foglalt rendelkezés is tömegtartozásként csak az a követelés szerződés. van feltüntetve, mely a csődtömeget az ez által átvett ügyletnél a visszaszolgáltatást képező teljesítés fejében terheli: ennek fogalma alá azonban a bérlemény időelőtti visszabocsátásából származó kárigény nyilván nem tartozik. Tekintve már most, hogy felperes kifejezetten beismeri, mikép alperes csődtömeg arra a követelésére nézve, mely őt a közadós által kibérelt bolthelyiségnek az 1899. augusztus—novemberi évnegyedben a csődtömeg által igénybevett használata folytán bér fejében megillethette, kielégitette, s nem vitás felek között az sem, hogy alperes csődtömeg a bolthelyiség bérletére vonatkozó szerződést 1899. november 1-ére felperesnek törvényszerűen felmondotta, s ettől az időtől fogva a bérlemény felperes bérbeadó rendelkezésére is állott: felperesnek azon az alapon, hogy neki az ekként felmondott bérleményt a közadós által kötött bérszerződésnek még hátralévő 3A évi tartamára nem sikerült másnak bérbe kiadnia, nem áll jogában az alperes csődtömegtől, mely a bérleti szerződésnek a jelzett módon eszközölt megszüntetésénél csak törvény által biztosított jogával élt, tömegtartozásként követelni kártérítést; miért is stb. (901. nov. 26. 3106/901.)—Curia: Hhagyja. (902. nov. 6. 395.) 20397. Curia: A Cs. T. 26. §-a értelmében a jogcselek- 26- §• mények megtámadása akár kereset, akár kifogás alakjában Megtámadás érvényesíthető lévén, tekintettel arra, hogy a külön kielégi- Wogás alaktéshez való jogosultság kérdésének elbírál asa a megtámadott jában. jogügylet hatályának elbírálását is feltételezi, a megtámadási kifogás pedig egyenesen a felperes kereseti követelésének jogosultsága ellen lévén intézve, annak mikénti eldöntésétől a kereseti jog megállapításának kérdése el sem választható : kétségtelen, hogy alperes tömeggondnok megtámadási jogának kifogás alakjában érvényesítésére tekintet nélkül arra, hogy a jelen váltókeresetet megelőzően már korábban külön megtámadási pert tett folyamatba, törvény szerint jogosult és hogy a hül'ón per folyamatban léte nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy a kifogás alakjában megtámadott jogügylet hatályossága vagy hatálytalansága a kereset meg- vagy meg nem Ítélése szempontjából elbiráltassék; és mert ezekből következően kétségtelen az is, hogy a kifogás alakjában érvényesített megtámadás jogossága érdemileg elbírálandó. (902. mái. 18. 1450.) ' 20398. Curia: Fizetéseit megszüntette az a kereskedő, 27. §. aki ellen kielégítési végrehajtás foganatosításakor nyilt üzMárleus: Felsőbíróságaink elvi határ. XIV. o