Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

114 CSŐDTÖRVÉNY. 1881: XVII. lete bezáratott. Ha a megbízott tud a fizetésmegszüntetésről, t--cz. az annyi, mint ha a megbízó hitelező tudott volna arról. 27.§.(244.§.){<m. nov. 27. 2469.) A fizetés meg- 20399. Curia: A Cs. T. 27. és 244. §-ainak egybevetészüntetés fo- séből kétségtelen, hogy az idézett törvénynek a fizetések galma. megszüntetésére vonatkozó rendelkezései csak a kereskedőkre és a kereskedelmi társaságokra alkalmazandók. Felperes maga adja elő azt, hogy a közadós Sz. Gyula csak annyiban volt kereskedő, amennyiben tagja roZí a ,,Sch. Mór" ezég alatt bejegyzett közkereseti társaságnak, hogy ebből a társaságból 1899. decz. 10-én kilépett és ennek következtében tagsági minősége a czégjegyzékből D. alatt csatolt 1899. decz. 18-án 19,579. sz. a. kelt végzéssel töröltetett, kereskedői minősége tehát megszűnt és a csőd ellene a C. alatti végzés szerint 1900. ápril 19-én már nem mint kereskedő, hanem mint földbirtokos ellen rendeltetett el. Fizetések megszüntetése alapján tehát Sz. Gyida közadós jogcselekményei csak annyiban volnának megtámadhatók, amennyiben fizetéseit még akkor, mikor kereskedő volt, vagyis a nevezett közkereseti társaságból történt kilépése előtt, megszüntette volna. Mert bár a Cs. T. 241. §-a szerint ennek a törvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai abban az esetben is alkalmazandók, ha a csőd a czég törlésétől számitandó egy év eltelte előtt nyittatik meg: ez a rendelkezés csupán azt foglalja magában, hogy ily esetben is a csődnyitás és az egész csődeljárás tekintetében a kereskedőkre vonatkozó rendelkezések nyernek alkalmazást, de már a dolog természetéből következik, hogy ilyen esetben is a volt kereskedő közadósnak csak magára a kereskedelmi üzletre vonatkozó, illetve azzal kapcsolatos ama korábbi tényei eshetnek a kereskedőkre vonatkozó jogszabályok szerinti elbírálás alá, amelyek még abban az időben keletkeztek, midőn üzletét még folytatta s igy tényleg még kereskedő volt, kereskedői minőségének megszűnte után keletkezett tényeire azonban ezek a jogszabályok nem alkalmazhatók, s igy fizetések megszüntetéséről nála akkor, mikor már nem volt kereskedő, a csődjog szempontjából szó nem lehet. Ezekhez képest a közadós Sz. Gyulának az a jogcselekménye, mely szerint az A. alatt csatolt 1899. deczember 19-én kelt okirat szerint ingatlanait az alperes részére, ennek követelésére szolgáló jelzálogi biztosítékul lekötötte és ezen az alapon alperes javára a zálogjog a szóban forgó ingatlanokra 1900. január 25-én kebeleztetett, fizetések megszüntetése alapján megtámadható csak abban az esetben lehetne, ha a nevezett közadós fizetéseit még mint kereskedő, tehát még mielőtt a fentebb nevezett közkereseti társaságból kilépett, megszüntette ós a fizetéseknek ez a megszüntetése külsőleg felismerhető tényekben nyilvánult volna. Erre nézve azonban nincs semmi adat, mert a B. alatt csatolt telekkönyvi kivonatból kitetsző az a két körülmény magukban véve, hogy 1899. nov. 13-án a közadós