Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

112 CSŐDTÖRVÉNY. 1881 : XVII. t.-cz. 22. §. A közadós kötötte ha­szonbérleti szerződés. l-ig való számítás. A felebbezési bíróság is magáévá tette azt a törvényes álláspontot, hogy a haszonbérbeadó felmon­dás esetén is csak törvényes vagy a szokásos idő bekövet­keztével kérheti a bérlemény átadását, de téves abbeli kije­lentése, hogy mivel felperes éppen a szokásos gazdasági év leteltével mondván fel, még mielőtt alperes, illetve L. Zsig­mond csődtömege a haszonbérletre nézve bármi befektetést vagy abban gazdasági tevékenységet fejtett volna ki, felpe­resnek az 1881. évi XVII. t.-czikk 22. §-ában biztositott joga beállott volna, téves pedig azért, mert egy egész gazda­ságra vonatkozó haszonbérlet felmondása mindig előlegesen, a gaz­dasági év lejárta előtt, és pedig megfelelő idő előrebocsátása mel­lett teljesitendő, melyre nézve tekintettel a haszonbéri viszony megszűntével beállani szokott teendők lebonyolítására szük­séges időre még a gazdasági év megszűntét megelőzőleg elő­rebocsátott egy negyedévi felmondás sem elegendő, annál ke­vésbbé pedig arra, hogy egy negyedévi felmondás ntán a haszonbérlet a gazdasági év folyama közben megszüntethető lenne. Mindezek alapján a felebbezési biróság ítéletét a ha­szonbéri viszony megszüntetésének időpontjára nézve meg kellett változtatni akként, hogy a haszonbérlet a kifejtettek szerint megállapított 1901. évi gazdasági év végével volt megszűntnek kimondandó (901. jul. 2. I. G. 292.) 20396. Budapesti tábla: Az elsőbiróság ítéletét megvál­toztatja, íelperest keresetével elutasítja. Indokok: Habár bér­leti ós haszonbérleti szerződésnél, melyeket a közadós kötött, a csődtörvény 22. §-ának 1. bekezdése szerint a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg lép is a törvénynél fogva a közadós helyébe, s ettől az időtől fogva azokat a teljesít­ményeket, melyek a bérviszonyból folyólag a bérlő terhére esnek, ha a bérlő jogállásába jutott a csődtömeg —• imént nevezett nem a közadós helyett, hanem saját személyes tar­tozásaként köteles eszközölni, ebből azonban nem következik az, hogy a mennyiben a csődtömeg az idézett t.-cz. §. 2-ik be­kezdésében biztositott azzal a jogával él, hagy be nem várva a bérleti szerződés lejártát, a szerződést felmondja és idő előtt meg­szünteti, bérbeadót az erre az esetre törvény által (Cs. T. 22. §-ának 2. bekezdése) megállapított kártéritési igénye tekin­tetében is személyes adósként, vagyis bérbeadónak a szerződés idő­előtti megszüntetése folytán beállott bérveszteség czimén igényelt követelést tömeg tartozásként volna köteles kielégíteni. A Cs. T. 22. §-ának helyes értelme idevonatkozóan nyilván csak az, hogy a mennyiben a csődtömeg a teljesítést a maga részéről igénybe veszi, annyiban a viszonszolgaltatást is, mely a bér összegében nyer kifejezést, teljesíteni tartozik; attól az időtől fogva azonban, mikor a bérleményt a megfelelő felmondás után a bérbeadó rendelkezésére bocsátja, utóbbinak már nem a szerző­dés teljesítésének követelhetésehez, hanem csupán esetleges kár­téritési igénye kielégítésének követelhetéséhez lévén joga; ezt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom