Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

XI. Csődtörvény. 1881: XVII. 20394. Curia: Az elsőbiróság ítéletének vonatkozó int.-cz. dokai alapján helyesen állapította meg azt, hogy a csődtör14- §• vény 14. §-ának az a rendelkezése, hogy a csődnyitással a közA köz adós tar-adós elleni követelések a csődtömeg irányában lejártaknak tekintozásainak tendök, nem hatálytalanítja a váltótörvénynek azokat az anyagi •esedékessége, jogra vonatkozó intézkedéseit, a melyek az elfogadó elleni kereseti jog érvényesitheiését a szabályszerűen felvett óvástól teszik függővé. A keresethez csatolt s a felperesi követelés alapját képező 4 rendbeli váltó mindegyike telepitett lévén, a váltótörvény 43., 44. §-ai értelmében abban az esetben, ha a váltók a váltótörvény 41. §-ában a váltóóvás felvételére rendelt idő egész tartama alatt nem a telepes birtokában voltak, az elfogadó elleni kereseti jog fentartása végett óvás felvételének szüksége fenforgott. (903. márcz. 24. 96.) 22. §. 20395. Curia: A haszonbérlet ugyan, ha erre A közadós nyomós okok forognak fenn, rögtöni hatálylyal felmondható. kötötte ha- Egyéb erre nézve alapul szolgáló okok alapján azonban csak szonbérleti megfelelő felmondási idő megtartásával mondható fel. A haszonszerződés, bérlet rögtöni megszüntetésének kérdése ebben az esetben megbirálás alá nem jöhet, mivel felperes nem erre, hanem kifejezetten határozott időre való felmondásra alapította a haszonbérletmegszüntetés iránti keresetét és pedig az 1881: XVII. t.-cz. 22. §-a értelmében azon az alapon, hogy L. Zsigmond haszonbérlő ellen 1900. deczember 24-én csőd nyittatott Az 1881: XVII. t.-cz. 22. §-a értelmében, ha a közadós a szerződést mint bérlő vagy haszonbérlő kötötte jogában áll ugy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek, tehát a bérbe- és haszonbérbeadónak a szerződést törvényes vagy ilyennek hiányában a szokásos határidő megtartása mellett a lejárat előtt felmondani. A most idézett törvényszakasz a felek jogviszonyán nem változta/t a tekintetben, hogy ha a haszonbérlőtömeg részéről mulasztás vagy szerződésszegés forog fenn, annak alapján is a szerződést a szerződési megállapodásoknál vagy törvénynél fogva felbonthatja. Jelen esetben azonban egyelőre eltekintve attól, hogy a felperes által előadott szerződésszegések alapján van-e a haszonbérleti szerződés felbontásának helye, avagy nincsen? minthogy a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában megállapítást .nyert, hogy a felperes haszonbérlője L. Zsigmond ellen 1900.