Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 107 állható alappal; mert a felebbbezési bíróságnak a végrehaj- '881: LX. tási jegyzőkönyv alapján megállapított és a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása sze- 349. §. rint a zárgondnok kezelés végett 1013 kereszt búzát vett át A zárgondnokéi csupán 867 keresztnek magjáról számolt el, következően számadása. a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a zárgondnok által el nem számolt termények értékét terhére bevételbe tette. Végül a mi a zárgondnoknak azt a panaszát illeti, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a 3., 5., 9. és 12. tétel alatt felszámolt kiadásokat, habár azok valóban megtörténtek és igazoltattak, javára meg nem állapította. Ennek a panasznak sincs megállható alapja ; mert a kinevezett zárgondnok, a felügyelete alá helyezett végrehajtási tömeg kezelésénél a rendes gazda gondosságával tartozván eljárni, a kezelés körül csak olyan kiadásokat jogosult tenni s számithat föl a tömeg terhére, a melyek szükségesek és czélirányosak; minthogy azonban a felebbezési bíróság tényállása szerint a 3. és 5. pont alatt felszámolt kiadások mellőzhetők voltak volna, a mennyiben azok a gabona összehordásából és összerakásából keletkeztek, mivel az összehordás végrehajtást szenvedőnek a zárgondnok rendelkezésére álló igáival eszközölhető volt volna, az összerakásra pedig az aratók voltak kötelezve, eme tényállásból tehát a felebbezési bíróság helyesen vont arra jogi következtetést, hogy a zárgondnok által szükségtelenül tett eme kiadások a végrehajtási tömeg terhére nem esnek, továbbá, mert a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a 9. és 13. tételek alatt felszámolt kiadások abból eredtek, hogy a zárgondnok a lefoglalt terményeket a bíróság rendelkezésének kikérése és az érdekelt felek hozzájárulása nélkül a birtok területéről idegen területre szállította és cséplése után a nyert magot az e czélra külön bérelt helyiségbe hordatta és helyezte el. Minthogy pedig a végrehajtási T. 76. §-a szerint a végrehajtás alá vett ingók átszállításának csak a végrehajtást foganatosító bíróság engedelmével és rendeletére van helye, az ily rendelkezés kikérése nélkül a zárgondnok által önmagától foganatba vett átszállítás költségei felszámítására a zárgondnok annál kevésbé jogosult, mert a felebbezési bíróság tényállása szerint a lefoglalt termények elhelyezésére alkalmas épület a gondnoknak a helyszínén is rendelkezésére állott, következően sem a terményeknek idegen területre való hordásának, sem azok részére helyiség kibérlésének szüksége fenn nem forgott. Ezek szerint sem a zárgondnok felülvizsgálati kérelme, sem a végrehajtást szenvedett csatlakozási kérelme sikerre nem vezetvén, ezek között a felek között a felülvizsgálati költséget kölcsönösen meg kellett szüntetni, a foglaltató Z. M. részére azonban a zárgondnokot a 204. §.